Korrupt pénzügyőrök álltak a Szegedi Járásbíróság elé: 49-en fogadtak el kenőpénzt a szolgálatuk alatt
Az elkövetőkből kilencen beismerő vallomást tettek abban a röszkei autópálya-határátkelőhelyen történt ügyben, amiben összesen 49 szolgálatot ellátó pénzügyőrt gyanúsítanak hivatalos személyként, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával.
A korábbi őrnagyot öt év börtönbüntetéssel sújtotta a törvényszék, társaira egy év öt hónap és két év négy hónap közötti börtönbüntetést szabtak ki. Négy vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtását három, illetve négy évre felfüggesztették. A vádlottakra több százezer forint pénzbüntetést is kiszabtak, valamint velük szemben több százezer, illetve több millió forintra vagyonelkobzást is elrendeltek.
Négyezernél is több esetben fogadtak el kenőpénzt
A röszkei autópálya-határátkelőhelyen szolgálatot ellátó pénzügyőrök közül 49-en 2017 októbere és 2018 májusa között a külföldi utasoktól, buszsofőröktől, tehergépjármű-vezetőktől készpénzt fogadtak el. Alkalmanként általában öt és száz euró közötti összeget kaptak, de elfogadtak forintot vagy más valutát is.
Az 1573 oldalas vádirat szerint a pénzügyőrök ebben az időszakban 4356 esetben követtek el korrupciós cselekményt.
Az előkészítő ülésen kilenc olyan vádlott esetében hozott a bíróság csütörtökön ítéletet, aki a bűnösségére kiterjedő beismerő vallomást tett és lemondott a tárgyalásról.
Szervezett rendszerben működtek
Gaudi Tibor bíró az indokolásban elmondta, a vádlottak a kilépőoldalon az utasok áfa-visszaigénylését intézték, illetve a belépőoldalon a teherforgalmat ellenőrizték. Az átkelőn szervezett rendszer működött, a vádlottak az ellenőrzések után kapták meg az utasoktól a pénzt.
Hogy ne bukjanak le, a vádlottak valamelyike rendszeresen összegyűjtötte a pénzt, majd a szolgálat végeztéig elrejtette. A megszerzett összeget a vádlottak rendszeres időközönként elosztották egymás között.
Nem maradhat el a büntetés
A bíró hangsúlyozta, nem a büntetés kegyetlensége bír igazi elrettentő erővel, hanem az, hogy a büntetés nem maradhat el, a bíróság ezért az ügyészi indítványhoz képest enyhébb büntetést szabott ki. Nyomatékos enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy a bűnösségüket beismerő, a következményeket vállaló vádlottak mindegyike munkát végez, rendezett körülmények között él, a társadalomba történő visszailleszkedésük sikeresnek tűnik.
Az ügyészség valamennyi vádlott esetében súlyosításért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.
via MTI
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
