Időről időre előbukkanó téma hírportálunkon a szegedi Passzázs üzletsor, pontosabban az ott uralkodó állapotok. A belvárosban több helyen is problémát jelentenek a hajléktalanok, drogosok, de a város talán egyik legforgalmasabb gyalogos csomópontjánál évek óta tarthatatlan a helyzet. Megoldás pedig, úgy tűnik, továbbra sincs. Helyszíni beszámoló.
Fosórém, "lábszellőztetős", recskarém. Csak hogy néhányat soroljak az utóbbi néhány hónap hírhedtté vált hajléktalanjairól, akik a Passzázson garázdálkodtak, és garázdálkodnak. Rengeteg közös dolog van bennük: legtöbbjük rendszeresen közszeméremsértést követ el, ködösek a cselekedeteik, veszélyt jelentenek a közegészségre és gyakorlatilag nem tudnak ellenük mit tenni.
Ha valaki arra jár a nap bármely szakában, szinte biztosan találkozik legalább egy problémás alakkal, a Passzázs sor bevált táborhellyé vált a hajléktalanok számára. Az igazán meredek dolgok azonban hajnalban történnek, a reggel dolgozni igyekvő emberek legnagyobb szerencsétlenségére. Többen is olvasnak minket azok közül, akik nap-nap után szembesülnek az összepiszkított kirakatokkal, eszméletlenül fekvő hajléktalanokkal, szeméthegyekkel. Ismét eleget tettünk egy olvasónk kérésének, aki meg szerette volna mutatni, hogyan indulnak a reggelek az üzletsoron.
Hat óra előtt találkoztunk az egyik üzlet bérlőjével, aki már többször nyilatkozott nekünk az ottani helyzetről. Tegnap este sokat mondóan annyival zárta a beszélgetésünket, hogy várjam meg a lépcsőnél, inkább ne menjek fel egyedül. Ezért az Aradi Vértanúk tere felőli lépcsőnél vártam, és nem bántam meg, hogy megfogadtam a tanácsát: folyamatos kiabálás hallattszott fentről, amiből azt tudtam kivenni, hogy valakit korábban leütöttek egy sörösüveggel, elvették a táskáját és most azt keresi.
Néhány perc múlva arra lettem figyelmes, hogy az Aradi téri gyorsbüfé mellett csendben megáll az úton egy rendőrautó. Amíg a kajáldás srácokkal beszélt két járőr, megérkezett az én kísérőm is, és váltottunk néhány szót. A lépcsőn egyre feljebb érve erősödtek a szagok, de a takarító személyzet épp a padlót mosta fel géppel. Hiába próbál alapos lenni, nem tud, ugyanis a földön olyan akadályba is ütközik, amit csak kikerülni tud.
Talán ezen az oldalon jobb a helyzet, itt "csak" alszanak a hajléktalanok. Tovább haladva, a Tisza Lajos körút irányába már más a helyzet. Ott a korábban is bemutatott táborba ütközünk. Kiderült, hogy percekkel ezelőtt a kiabálást is abból az irányból hallottam, az egyik egyenruhás a fenti sarkon tanyázókat faggatta. Aztán olyan történt, amire nem számítottunk.
A rendőrök tehetetlenek. Évekkel ezelőtt tervben volt egy jogszabály, ami megtiltotta volna, hogy az utcán lehessen élni - de a jogvédők megvétózták, és semmi nem lett belőle. Így legfeljebb, ha tetten érik - például nyilvános vizelésen - a hajléktalant, helyszíni birságot szabnak ki rá. Elmondásuk szerint feljelentést senki nem tesz ellenük, mert nem akarnak bíróságra járni tanúskodni.
Már mondhatni én is jól ismerem azt a fiatal nőt, aki a Nagyáruházban dolgozik és most sírva közelített a rendőrök felé. Számtalanszor értesített, ha valami történt az üzletsoron, évek óta tapasztalja első kézből, amit mi ezidáig csak sztorikból ismertünk.
Mint minden hétköznap, munkába érkezett ma hajnalban is a szegedi Nagyáruháznál lévő garázsba autóval. Ott azonban tehetetlenné vált egy hajléktalan miatt, aki üvöltött és kiabált.
Félig megrettenve, félig a saját testi épségét féltve értesítette a rendőrséget - akik ekkor már valószínűleg az Aradi Vértanúk terénél intézkedtek - és várta, hogy kiérjenek a járőrök. Azonban hiába várt, senki nem jött. Szerencsére az őrjöngő férfi tovább állt, így félelmek közt, de sikerült kijutnia az autóból az utcára.
Az intézkedő rendőrök tanácstalanok voltak. Mivel nem történt bűncselekmény, és már a hajléktalan sem volt ott, nem tudtak mit tenni. Ekkor az olvasónk közölte velük, hogy itt van az is, aki összevizel mindent, fent alszik az üzleteknél. Rá bírságot szabtak ki, és olvasónk feljelentést tett ellene. Ezek után kisvártatva elmentek a rendőrök, pont olyan csendben, mint ahogyan megérkeztek.
Mindenki egymásra mutogat, amikor megoldásról van szó: előző cikkeink írásakor sok esetben kerestük fel a rendőrséget, a városvezetést, a közterület-fenntartást, de senki sem tudott érdemi választ adni a kérdésünkre a megoldással kapcsolatban. Talán tényleg azt kellene először tisztázni, hogy egyáltalán kinek a dolga lenne a problémát megoldani, és aztán lehet gondolkozni a módján.
Az viszont bizonyos, hogy a Passzázs sor a város egyik szégyenfoltja. Szeged egyik legforgalmasabb gyalogos csomópontja, számtalan helyi, külföldi és turista fordul meg itt gyakorlatilag az év minden szakában, mégis leírhatatlan körülmények között kell, fintorogva végigsietni a Nagyáruház árkádai alatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.