Izgalmassá teszi a kémiát Traj Adrián, a kísérletező tanár

A kémia és fizika órákra visszaemlékezve valószínűleg legtöbben nem kellemes élményeket hívunk a felszínre. Traj Adrián, a tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnáziumban tanít kémiát, és azt próbálja elérni, hogy a következő generációknak érdekessé tegye a száraz tananyagot.

– Eredetileg Szegeden szereztél vegyész végzettséget, mi terelt a tanítás felé?

– Hát ennek kevésbé prózai oka van. Igazából csak munkát kerestem, az, hogy ez végül a tanítás lett, egy pozitív hozadéka az álláskeresésnek. Sokáig vonzott, hogy az egyetemen maradjak, de nem a kutatói lét, hanem az oktatási tevékenység volt az, ami motivált. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy továbbadhassam azt a megszerzett tudást, világszemléletet, melyet olykor magam sem könnyen találtam meg.

– A Facebook oldaladon hemzsegnek az olyan videók, amikben érdekesebbnél érdekesebb kémiai kísérleteket mutatsz be. A gyerekek ezeket nyilván élvezik, de hogy állnak ezekhez a szülők és a tantestület?

– Feltételezem, a gyerekek otthon megmutatják a videókat, melyeket részben ők is készítettek, de se pozitív, se negatív visszhangja nem volt ennek. A tantestület részéről meg először furcsa volt ez az egész. Meglepődtek rajta, mert korábban nem volt olyan kolléga, aki ilyesmibe ennyi energiát fektetett volna, de én úgy veszem észre, hogy nekik egyértelműen tetszenek ezek.

– Mi volt eddig a legveszélyesebb, vagy legérdekesebb kísérlet, amit bemutattál?

– Nos, ha nem is a legveszélyesebb, de minden bizonnyal a leglátványosabb volt a kálium reakciója vízzel. Ez egy fém, mely a vízzel robbanásszerűen reagál. Nagy előkészületeket nem igényel, viszont egy elég drága vegyszerről van szó, így sajnos szép szerével kell bánni vele.

– Mint tanár, az érdekes kísérleteken kívül milyen eszközök vannak még a tarsolyodban, amivel felkelted a diákok érdeklődését?

– Ez egy nagyon jó kérdés, de mivel ugye nem pedagógus vagyok, elképzelésem sincs, hogy a kísérleteken túl mivel lehetne még vonzóbbá tenni a tananyagot. Azt gondolom, így is több gól előnnyel indulok a kémiával más tárgyakhoz képest. Persze egy-egy kémiai vagy fizikai probléma életszerű szemléltetése még talán egy lehetőség erre.

– De a gyerekektől csak kapsz visszajelzést arról, hogy milyenek az óráid, nem?

– Volt, hogy kérdeztem, akkor nem kaptam. Volt, hogy nem kérdeztem, akkor kaptam. Természetesen voltak negatív vélemények is. Vannak, akik egy-egy felelősségre vonást személyes támadásnak élnek meg és így ők nyilván személyeskedve is szólnak vissza, de magam is jártam hasonló cipőben ennyi idősen, A kísérletek viszont természetesen mindenkinek tetszenek.

– A témánál tartva, milyennek ítéled meg a gyerekanyagot?

– Más, mint ahol én voltam gimis. Biológia-kémia tagozatra jártam, ahol mindenkiben volt valamiféle elköteleződés a természettudományos tárgyak iránt, nem csak a kötelező mivolta miatt volt ott az órarendben.

Nekem is sikerült behúzni pár intő az évek alatt, ennek ellenére úgy ítélem meg, hogy sokkal kisebb dolgokért, mint amiket egy-egy mostani diákom megenged magának.

– Mi lesz a következő érdekes kísérlet, amit láthatnak majd a diákjaid?

– Nemsokára lesz egy családi nap az iskolában, több érdekes kísérlettel készülünk egy kollégával. Ismerőseimtől tudok olyan eszközöket vagy vegyszereket is kérni kis tételben, ami itt nincs, vagy túl drága lenne az intézménynek beszerezni. Konkrétumok nélkül eddig annyit tudok elárulni, hogy szeretnék több olyan kísérletet is bemutatni majd, ami nem a gimnáziumi órák anyaga.