Pokrócokban jutott Tibetbe a földrajztanár

A Föld országainak egyharmadában járt már Bardócz Attila, a szegedi Madách Imre általános iskola földrajz tanára.

Hawaii, Izland, Mianmar, Kína, Kambodzsa, és Grúzia – csak néhány ország azok közül, melyekben a tanár úr járt. Szíriában is megfordult– még a háborús pusztítások előtt. Szakmai érdeklődését egykori tanára, dr Szilassi Péter keltette föl a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Kérdésemre válaszolva elmondta, hogy a leghosszabb és legkeményebb túra az izlandi expedíció volt 2003-ban. Itt célul tűzték ki, hogy elsőként gyalogolják át keletről nyugatra a szigetet. Embert próbáló útjukat siker koronázta: nyolcszáz kilométert gyalogoltak negyvenhárom nap alatt, miközben némi tudományos kutatómunkát is végeztek.

Izland egy hazánkhoz hasonló területű, de jóval ritkábban lakott szigetország az Atlanti-óceán északi részén. Körülbelül annyi lakója van, mint Debrecennek és Kecskemétnek együtt – nagyjából 320 ezer fő.

A szigetnek csak a keskeny parti sávja lakott, belső, eljegesedett részei lakatlanok. Az állandó szél miatt a növények közül csak bokor méretű törpecserjék és fűfélék élnek a területen. A mostoha éghajlati adottságokat ellensúlyozza a hatalmas mennyiségű geotermikus energia, melyet az ipari létesítmények ellátása mellett főként a lakóházak fűtésére hasznosítanak.

-Melyik volt a legmelegebb és a leghidegebb túrája?

-A legmelegebbet – 50 Celsius fokos hőséget - Iránnak a Perzsa-öbölhöz közel fekvő sivatagában éltem át. A legfagyosabbat – mínusz 25 Celsius fokot - a Keleti-Kárpátokban (Románia) területén tapasztalhattam meg, bár szeretnék hidegebb területekre is eljutni, például Oroszország szibériai területeire. – árulta el mosolyogva a világutazó.

-Volt-e közeli tapasztalata a túrák során iskolákkal, diákokkal?

-Igen. Hawaii szigetén például roppant kellemes meglepetések érték. Itt néhány hétig, mint vendégtanár taníthattam egy helyi középiskolában. A nagykamasz korosztály minden órán rendkívül fegyelmezett, udvarias és érdeklődő volt. A Hawaii-szigetek az USA 50. tagállama, melyet 1959-ben annektáltak (azaz erőszakkal hozzácsatoltak) az országhoz. A szigetállam őslakosai évtizedek óta igyekeznek megőrizni identitásukat. Karjukon és lábaikon jellegzetes, ősi mintájú tetoválások hirdetik: kulturális téren sem hódolnak be az amerikaiaknak.

-Mesélne nekünk egy veszélyes helyzetet, melyet átélt valamelyik útja során?

-A kínai megszállás alatt álló Tibetbe egy távolsági autóbuszon, pokrócokkal letakarva sikerült bejutnunk társaimmal. Itt komoly katonai ellenőrzések nehezítik a külföldiek bejutását bizonyos országrészekbe.

Vagy az izlandi túra alkalmával beleestem egy jeges vizű, gyors sodrású folyóba. Hála Istennek társaim még idejében kihúztak belőle, s nem hűlt ki a testem.

-Találkozott-e valamelyik országban olyan emberekkel, akik ismerték Magyarországot és a magyarokat?

-Igen. Törökországban szinte barátként üdvözöltek, amikor kiderült, hogy magyar vagyok. A tanár a távoli országokról és népekről izgalmas vetítésein mesél. Főleg iskolák és kultúrházak meghívásainak tesz ilyenkor eleget. Évente többször szervez tanítványainak túrákat. A Mecsek-hegység barlangtúrái vagy a kemény hegymászások Erdélyben örök élményt jelentenek a nebulóknak. Tóth Péter