Úgy veszi kezdetét a tavasz, ahogy annak lennie kell

A tél utolsó napjain még felhős, hideg idő várható, a tavasz kezdetén, a hét második felében azonban emelkedik a hőmérséklet, visszatérnek a 10 Celsius-fok fölötti maximumok, a hajnalok azonban továbbra is csípősek maradnak, jellemzően napos és száraz idő lesz - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálatnak az MTI-hez vasárnap eljuttatott középtávú előrejelzéséből.

Hétfőn túlnyomóan borult lesz az ég, délutántól egyre nagyobb területen válik szakadozottá a felhőtakaró. Legnagyobb eséllyel az ország keleti harmadában fordulhat elő havazás, hószállingózás, de délelőtt helyenként még a déli részeken is havazhat. A nap második felében a csapadék északkelet felé tevődik, majd ott is megszűnik. A keleti, északkeleti tájakon további 1-2 centiméter olvadozó hóréteg sem zárható ki. Az északi, északkeleti szelet több helyen kísérhetik erős, olykor viharos lökések, a légmozgás estére csillapodik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és plusz 5 fok között alakul.

Kedden többnyire közepesen vagy erősen felhős lesz az ég, számottevő csapadék nem valószínű. Az északi, északkeleti szél többnyire mérsékelt marad. A minimum hőmérséklet általában mínusz 8 és 0 fok között várható, kora délutánra pedig 4 és 9 fok közé melegszik fel a levegő.

A meteorológiai tavasz első napján az ország északkeleti felén jobbára gyengén felhős, napos vagy derült idő várható, míg a délnyugati tájak fölött közepesen vagy erősen felhős lesz az ég. Számottevő csapadék nem valószínű. Több helyen megélénkül az északkeleti szél. Hajnalban mínusz 7 és plusz 2, kora délután általában 8 és 12 fok közötti idő várható, délnyugaton lesz hűvösebb.

Mikortól van "tényleg" tavasz?

Ugyan a meteorológiai tavasz március 1-én kezdődik, a csillagászatban hivatalosan március 21-én, a tavaszi napéjegyenlőség napján. Ekkor delel a nap pontosan az Egyenlítő felett, a nappalok innentől hosszabbak az éjszakáknál, mivel a napsugarak beesési szöge egyre nagyobbá válik az északi félgömbön - egészen június 21-ig.