Megdöbbentő eredményre jutottak a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársai. Az eredmények mindenki életére hatással lesznek.
Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense azt nyilatkozta, az adatokat a projektben általában városi modellekhez használták, azonban a régióra vonatkozóan még jelentek meg közérthető, térképes formában.
Az eredmény 13 regionális klímamodell átlagából született meg, így a lehető legpontosabb prognózist vetíti előre.
Az eredmények alapján az évszázad második felére hazánk területén:
- A trópusi éjszakák (olyan napok, amikor a minimum hőmérséklet nagyobb, mint 20°C) száma 3-4 szerese lehet a jelenleginek.
- A forró napok (olyan napok, amikor a maximum hőmérséklet nagyobb, mint 30°C) száma megduplázódhat.
- A fűtési energiaigény 20-40%-kal csökkenhet.
- A hűtési energiaigény 60%-kal növekedhet és megközelítheti a fűtési energiaigény mértékét a Dél-Alföldön.
- A heves csapadékos napok száma 20-40%-kal növekedhet.
- Az összefüggő csapadékmentes (aszályos) időszakok hossza 20%-kal növekedhet.
Az eredmények felhívják a figyelmet a változásokra, és segíthetnek más éghajlat-változási tanulmányokban, éghajlati stratégiákban és éghajlati alkalmazkodási tervek kidolgozásában.
Gál Tamás hozzátette, a klímaváltozás oka az emberi tevékenység által okozott üvegházgáz kibocsátás, ezzel pedig a tudományos világ 99 százaléka egyet ért. A kibocsájtás csökkentés, a nemzeti és Európai Uniós törekvések (2050-re nettó zéró kibocsájtás), valamint a nemzetközi klímaegyezmények, mind azt a célt szolgálják, hogy a cikkben megjelenő, kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk – tette hozzá.
A tudósok szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Főként az energiahatékonysági beruházásokat és a klímatudatos gondolkodást fontos kiemelni. A tudományos közösség már megfogalmazta a lépéseket, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy a klímakatasztrófát elkerüljük – zárja közleményét a Szegedi Tudományegyetem.
