MKPK: az ünnep kiszakít a hétköznapokból

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az ünnep kiszakít a hétköznapokból és lehetőséget ad az embernek, hogy felfedezze Isten arcának fényét önmagában, családjában, az egyházban és a társadalomban – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.

Karácsony napja a család bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szimbóluma – olvasható a közleményben.

A közleményben felidézték: december 25-ét I. Gyula pápa (280k-352) nyilvánította Jézus test szerinti születésének ünnepnapjává 350-ben. Ezzel megerősítette kora és a következő korok keresztényeit hitvallásukban, hogy Isten fia “emberi testben küldetett el a világba kibékíteni az elesett embert az ő Istenével”. Hozzetették. Jézus születését sokáig csak templomokban ünnepelték.

Az évszázadok során különböző szokások kapcsolódtak még az ünnephez – írták, példaként említve a betlehemkészítést, a karácsonyfa-állítás, a pásztorjátékot, a regölést, a kántálás, a mendikálást és az ostyatörést. Az első betlehemet Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban, az itáliai Greccio templomában.

Arról is írtak, hogy a karácsonyfa Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma, melyet először a XVI. században a német evangélikusok állítottak fel otthonaikban. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfát díszítő gyertyák a világosság, díszei az örök dicsőség jelei. A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang, amely fölött megáll az újszülött Jézusra mutató csillag – írják.

Előző sztori

Aláírták a jövő évi minimálbér-megállapodást

Következő sztori

Tovább tart nyitva az ásotthalmi határátkelő az ünnepek alatt