Ingatlanba és kriptovalutába fektetnének a magyarok

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Egy 1000 fős reprezentatív felmérést készített a Portfolio, amiből érdekes adatok derülnek ki a magyarok befektetései szokásait illetően, illetve, hogy milyen megtakarításaik vannak.

A friss felmérést szerint a magyar lakosság mindössze 31%-a érzi magát anyagi biztonságban, 69%-uk viszont nem igazán vagy egyáltalán nem. A legrosszabb opciót a nők, a 40 és 64 év közöttiek, illetve az alapfokú végzettségűek választották.

A válaszadóknak a 61%-a csupán egy hónapig bírná eltartani magát jövedelem nélkül, mindössze 18%-uk bírná ki fél évig.

Az alapfokú végzettségűek 56%-a, és a nők csaknem fele válaszolta azt, hogy hónapról hónapra él.

A kitöltők fele akkor érezné magát anyagilag biztonságban, ha két évre elegendő megtakarítása lenne. Akiknek viszont 6 hónapra elegendő megtakarítása van, azoknak a 43%-ának 5 évnyi megtakarítás jelentené ugyanezt. Ezen felül pedig 70%-uk egyáltalán nem elégedett az anyagi helyzetével. Közel 60%-a a kitöltőknek egyáltalán nem is rendelkezik befektetéssel. A leggyakoribb megtakarítási formák az élet- és a nyugdíjbiztosítás.

Bár a befejtetési jegy mellett a kriptodevizát ismerik a legkevesebben, mint befektetési formát, a 6,8%-uk ilyen befektetésben gondolkodik, közel 20 százalék pedig ingatlanban.

Ráadásul a befektetésben gondolkodók nagy százaléka magas infláció idején is előnyösnek gondolja ezeket a befektetéseket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kitöltők 40%-a nem tudja, milyen befektetést választana és hogy melyik volna az inflációval szemben a legjobb.

A Központi Statisztikai Hivatal a fogyasztásra vonatkozóan végzett felmérést: eszerint az emberek 133 milliárd forinttal többet hagytak a pénztárnál, mint tavaly szeptemberben, ellenben a megvásárolt élelmiszer mennyisége 2,8 százalékkal csökkent.

Vagyis nagyjából 665 milliárd forint maradt a boltokban. Ebből az adatból az is látszik, hogy egyebek mellett könyvet és illatszert is kevesebbet vásárolunk. A használtcikkek piaca viszont 21 százalékos növekedést tudhat maga mögött.

A kiskereskedelem 3 százalékkal emelkedett – nagyrészt az üzemanyag miatt. Ugyanakkor a dízel és a benzin is kevésbé kelendő már.

Bár tavaly szeptemberhez képest 18,6 százalékkal emelkedett az értékesítés, a 480-as ársapka november 15-től hatályos, így éves alapon még jelentősnek tűnik a többletfogyasztás.

Nagy Márton gazdaságfejelsztésért felelős miniszter nemrégiben újabb árstopok bevezetéséről beszélt.

(via Portfolio, 444)

Előző sztori

Váratlan fordulat: országváltást kezdeményeztek a Liu fivérek

Következő sztori

Vigyázz, villamos!