Más meteorológus se döntött volna másképp a tűzijátékról

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Minden évben felfokozott hangulat kíséri augusztus 20-át, mivel egész nyáron ekkor van országszerte a legtöbb és és a legnagyobb tömegrendezvény. A meteorológusok vállát is nagy felelősség nyomja, hiszen tőlük várják el, hogy mondják meg, milyen idő lesz – például a tűzijáték idején. Azonban szakértők szerint a meteorológia tudomány nem ilyen egyszerű.

Egyre nagyobb botrány kerekedik az augusztus 20-i tűzijáték kapcsán. Mint ahogy mi is megírtuk, menesztették az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökét és elnökhelyettesét, melynek vélhetően az lehetett az előzménye, hogy a prognózisuk ellenére elmaradt az eső, amire tekintettel az Operatív Törzs egy héttel elhalasztotta az ünnepi tűzijátékot.

Az OMSZ már vasárnap reggel arról tájékoztatott, hogy sajnos ezek a kiszámíthatatlanságok a szakma velejárói, miután több sajtóorgánum kvázi őket tette felelőssé a tűzijáték elmaradásáért.

Arra azonban valószínűleg senki nem számított, hogy másnap menesztik az elnököt és az elnökhelyettest.

Az OMSZ sem hagyta szó nélkül a történteket, a ma reggel megjelent közleményükben úgy fogalmaztak, hogy politikai nyomásgyakorlás történt, és a továbbiakban nem tudják befolyásmentesen szakmai tudásuk javát nyújtani.

A dolgok szakmai oldala

A szombat estére vonatkozó időjárás-előrejelzés miatt Szegeden is lefújták a Szabadtéri mindkét előadását. A színpad volt munkatársai ennek kapcsán lapunknak azt nyilatkozták: hat órával az esemény előtt nem szabad lefújni a műsort. Annál is inkább, mert az Általános Szerződési Feltételek szerint este 11 óráig kellene várni, hogy a megfelelő időjárási körülmények kialakuljanak.

Az Országos Meteorológai Szolgálat Szegedi Magaslégköri Obszervatóriuma a lapunknak igen részletesen elmagyarázta, milyen szakmai nehézségei is vannak egy zápor, illetve zivatar előrejelzésének, illetve, hogy ez hogyan és miben nyilvánult meg múlt szombaton.

Az Obszervatórium szerint bizonyos időjárási jelenségek tipikusan 2-3 órával előre sem láthatók, illetve nem jósolhatók meg. A zivatarok is ebbe a kategóriába tartoznak – egy zivatarfelhő ugyanis percek alatt képes kialakulni.

Ráadásul a zivatarok úgynevezett ,,kis skálájú” jelenségek a meteorológiában, és minél kisebb skálájú egy esemény, annál pontatlanabbul mutatják ki a szimulációk, hogy azok mikor és hol következnek be. Az Obszervatórium erre példaként a villámcsapásokat hozta fel: soha, senki nem fogja tudni pontosan megmondani, hogy adott területen hova csap be legközelebb.

De mi is történt a hétvégén? Eleinte a mérések alapján azzal számoltak, hogy egy viszonylag gyorsan átvonuló front érkezik meg hazánkba augusztus 19-én, azonban ezek a számítások később fordulatot vettek, és egy tartósan itt ragadó frontról árulkodtak. Ez a része a számításoknak be is igazolódott: 19-én az esti órákban már intenzív csapadék érte el a Dunántúlt, majd később a fővárost is.

A hangsúlyozottan szisztematikus mérések az Obszervatórium szerint a továbbiakban is azt mutatták, hogy a szombati nap második felére kialakulhat egy olyan zivatarrendszer, ami mellett egészen biztosan kockázatos tömegrendezvényeket megtartani. Ezek a számítások, és a mérések túlnyomó többsége, egészen az utolsó pillanatig, vagyis az Operatív Törzs 12 óra utáni döntéséig tartották magukat.

Augusztus 20-án reggel valóban alakultak ki zivatarok, estére azonban ez elmaradt, mivel addigra stabilizálódott a légkör.

10 millió meteorológus országa

Az Obszervatórium az eset leírása után azt is kihangsúlyozta, hogy az okostelefonok világában, ahol a radartérképet már mindenki követni tudja, ,,könnyű meteorológusnak lenni”, azonban a szakma egyik nehézsége, hogy ,,nincs tuti recept” arra, hogy néhány órával előre biztosra ki lehessen jelenteni valamiről, ,,ami a fejünk fölött képződik”, hogy az tényleg bekövetkezik-e. Hozzátették, a számítástechnikai kapacitások sem tesznek lehetővé ennél pontosabb méréseket.

Ami azonban még ennél is lényegesebb az Obszervatórium szerint, hogy felelősségteljesen egyetlen meteorológus se mondta volna azt, hogy nem következik be zivatar – főleg nem egy ilyen felfokozott helyzetben.

A szegedi intézet ezzel – hasonlóan az országos szolgálathoz – a 2006. augusztus 20-i történésekre utalt, amikor megtartották a tűzijátékot, épp akkor, amikor egy szupercella csapott le Budapestre és emberéleteket követelt. De aktuálisabb példának lehet tekinteni szerintük a számos európai fesztiválra lecsapott vihart.

Előző sztori

Egészségügyi keretszerződést kötött az idegenrendészet Szegeden

Következő sztori

Nem az augusztus 20-i tűzijáték miatt menesztették az OMSZ vezetőségét