Lázár János szerint a vidék jön a fejlesztéspolitikában

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Fidesz-KDNP képviselő-jelöltje szerint az agrárszektor fejlesztése a pandémia alatt a nemzeti szuverenitással összefüggő kérdéssé vált.

A politikus azt is kiemelte, hogy minden agrárfejlesztés egyben vidékfejlesztés is, és ezt ,,a nagyvároson kívül élőknek aligha kell magyarázni.” Szerinte a pandémia ,,megmutatta, hogy a nemzeti önellátó képesség milyen fontos még a globalizált gazdaság, illetve az európai közös piac keretei között is.”

Meglátása szerint akkor lehet erős a nemzetállamok Európája, ha minél több területen szerzi vissza egy ország a szuverenitását – nem csupán a banki és az energiaszektorban, hanem az önellátásban is.

,Az tehát, hogy a magyar állam újra képes legyen jó minőségű és egészséges élelmiszerrel önállóan ellátni minden polgárát.

Lázár szerint tovább tetézi a vidékfejlesztés fontosságának tényét, hogy Trianon óta minden kormány a ,,Budapest-ország” kísértésével szembesül. A baloldal érve arra, hogy a GDP jelentős része NAgy-Budapesten termelődik, ,,inkább tünet”, ami rámutat arra, hogy a vidék hátrányosan megkülönböztetett.

Hozzátette, hogy szerinte a vidékfejlesztés egyúttal integrációs politika is, mivel ,,az érintett térségekben felülreprezentált cigányság tagjai különösen nagy arányban részesülnek azokból a hátrányokból, amelyeket a nagyvárosnehéz fejlesztéspolitika elmúlt egy évszázada okozott a vidéki Magyarországnak.”.

A térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy

Nemcsak európai, hanem magyar kohéziós politikára is szükség van tehát. Olyan fejlesztési tervre, amely képes fölzárkóztatni a vidéket az ország legfejlettebb településeihez.

Kitért arra is, hogy

Ha ugyanis a polgári Magyarországot nem csupán politikai terméknek kell tekinteni, hanem lelkesítő közös vízió­nak, egy minden magyar ember által a lakóhelyén elérhető jognak és élet­lehetőségnek.

Biztosítanunk kell azt, ami a polgári életminőség megteremtéséhez és megtartásához szükséges

-hangsúlyozta

Lázár János később rátért a közoktatás kérdéseire, miszerint a közoktatásnak a fiatal családok helyben maradásához szükséges szintjét, bölcsődei és óvodai ellátást, nemcsak alsó, hanem felső tagozatos járási iskolát is biztosítani kell a vidéken.

A kormánypárti képviselő kiemelte, hogy a vidékfejlesztési politika célja, hogy biztosítja a fentebb említetteken kívül az alapszintű egészségügyi ellátást, háziorvosi praxisközösséget, sürgősségi és krónikusbeteg-szállítást. Rekreációs lehetőséget, művelődési házat, könyvtárat, sportcsarnokot, foci­pályát és (tan)uszodát is.

Rátért arra, hogy mindehhez nélkülözhetetlen a „közelebb hozó” infrastruktúra és a közlekedési megoldások. Útépítés, szárnyvonal­bezárások helyett pedig vasútfejlesztést szorgalmazza.

„Pilotprojektnek” nevezte ezzel kapcsolatban a Szegedet és Hódmezővásárhelyt, illetve a két város vonzáskörzetét összekötő, a térséget hatékonyabban integráló tram-train-beruházást.

Lázár János figyelmeztetett arra, hogy a vidéket preferáló fejlesztéspolitikának a kedvezményezett térségek határain túlmutató előnyei is vannak. Ennek nemzetgazdasági vonatkozásaira már korábban is utalt a növekedési tartalék említésekor, s idetartozik a magyar gazdaság diverzifikációja is.

A magyar GDP ma mind földrajzi, mind iparági szempontból szűkebben termelődik annál, mint ahogy az ország érdekei diktálnák. Túlságosan Budapestre, illetve néhány nagyváros térségére, valamint meghatározóan csupán két szektorra, az autóiparra és – újabban – a hadiiparra összpontosul a gazdaságunk

-emelte ki.

Majd rátért arra, hogy ezzel szemben Magyarországnak van egy olyan iparága, amelyben az adottságait és a hagyományait tekintve is versenyképes lehetne az európai, különösen pedig a közép-európai gazdasági versenyben. Ez az iparág a tágan értelmezett mező- és élelmiszergazdaság.

Ennek történelmi léptékű – a hazai, az uniós és a piaci forrásokkal együtt mintegy 9000 milliárd forintból megvalósuló – fejlesztése gazdaságilag erősebbé, társadalmi szempontból polgárosultabbá és jobban integrálttá, a biztonságos hazai élelmiszer révén egészségesebbé, a korszerűbb víz- és földgazdálkodás révén pedig zöldebbé és fenntarthatóbban fejlődővé tenné Magyarországot

-fogalmazott a politikus.

A fejlesztéspolitikai fordulat végre­hajtására, tehát a felzárkózásra a következő évtized kínálja a magyar történelem eddigi legnagyobb lehetőségét. A tavaszi döntésünkön múlik, hogy élünk-e vele

-zárta a beszélgetést Lázár János.

Forrás: mandiner.hu

Előző sztori

Szegeden is központot nyitott a HTEC Group

Következő sztori

Napolja el a kocsimosást, ismét jön a szaharai saras eső!