Egyetem

Csúcsmodern technológiát használnak az SZTE kutatói a jégkárok elleni harcban

Csúcsmodern technológiát használnak az SZTE kutatói a jégkárok elleni harcban

2022. február 15., kedd
Csúcsmodern technológiát használnak az SZTE kutatói a jégkárok elleni harcban

A Szegedi Tudományegyetem földrajztudósai az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkérésére 2017-ben kezdték el a Dunán kialakuló jégborítás műholdkép alapú megfigyelésének lehetőségeit vizsgálni. A kutatás most a Tiszára is kiterjedt.  

A jégborítás káros hatásai

Sokfélék lehetnek a negatív következményei a folyókon történő jégborításnak, többek között:

  • jégtorlaszt képezhet a folyón - a zajló jég valamilyen fizikai akadály, például éles kanyarulat hatására összetorlódik
    • a jégtorlaszok természetes duzzasztógátként működve fokozott árvízveszélyt okoznak bizonyos folyószakaszokon
  • bármilyen a mederben lévő létesítményben kárt okozhat: mólók, hajóút kitűzési jelek, hidak, műtárgyak
  • továbbá a jégtörők kivételével a hajók többsége nem tud a jéggel borított vízen közlekedni

Gondolni kell a jövőre

A klímaváltozás régiónkban legnagyobb valószínűséggel a hőmérséklet emelkedését hozza magával, de a szélsőséges időjárási eseményekre is fel kell készülni. Nem túl gyakran, de rövid és extrém hideg periódusokra is számíthatunk. Ezen események monitoringjára nem lenne kifizetődő egy drága, állandó megfigyelőállomás-hálózat kialakítása, a hagyományos emberi megfigyelés pedig szinte lehetetlen a legtöbb folyószakaszon.

A földmegfigyelés azonban ebben az esetben is hatékony megoldásnak bizonyulhat, hiszen változatos technológiákat alkalmazva gyűjt adatokat a Föld felszínéről.

Különösen igaz ez a műholdfelvételek esetében, amelyek segítségével nagy területekről, nagy térbeli és időbeli részletességgel gyűjthetők információk.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkérésére 2017-ben kezdtük el a Dunán kialakuló jégborítás műholdkép alapú monitoringjának lehetőségeit vizsgálni. A különböző műholdas platformokról származó felvételek feldolgozásában már több évtizedes tapasztalata van tanszékünknek.

-mondta Dr. habil. Van Leeuwen Boudewijn, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi adjunktusa, a kutatás vezetője.

Műholdakkal dolgoznak 

A műholdak átlagosan 2-3 naponta térképezik fel a Föld felszínét, így hazánkat is. A jéggel borított felszínről erősebb a visszavert jel, mint a be nem fagyott vízről, így pár előfeldolgozási lépést, zajszűrést követően a jég és vízfelületek egymástól elkülöníthetők a képeken. Ezután 100 méteres folyószakaszokra összegezve térképezik a jégborítás arányát.

Ezek a térképek segítik az adott folyószakasz kezelőit a döntéshozásban, kijelölve a problémás részeket. A jégborítás fokozódása előre jelzi a torlaszok kialakulását az ismert kritikus pontokon. Ezeken a helyeken az OVF további megfigyeléseket végezhet, vagy például jégtörő hajókat vethet be a jégtorlaszok felszámolása érdekében.

Ebben a projektben is különféle műholdas adatokat dolgoztunk fel, és azt láttuk, hogy a radaros technológiával készült felvételek a legalkalmasabbak a jégborítás azonosítására. Az úgynevezett Sentinel-1 műholdak napszaktól és felhőborítástól függetlenül szolgáltatnak adatot, ugyanis nem a napsugárzás, hanem a műhold antennái által kibocsátott sugárzás felszíni visszaverődését mérik, amely képes a felhőzeten is áthatolni. Márpedig a számunkra most érdekes téli időszakban nagyon gyakran felhős felettünk az égbolt

– tette hozzá Dr. Tobak Zalán, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi adjunktusa, aki szintén részt vesz a kutatásban.

A jég nem áll meg a határon

A jégmegfigyelés nemzetközi vonatkozásai is kiemelten fontosak, mivel a zajló jég nem áll meg a határon. Magyarország – nemzetközi megállapodás alapján – a Dunán képes akár Belgrádig ellátni a jégtörési feladatokat. Szerbia jelenleg nem rendelkezik megfelelő jégtörő flottával. A hajók csak akkor hagyhatják el az országot, ha már itthon nem fenyeget a jég levonulásából származó veszély.

A kialakult helyzet gyors értékelését is segítheti az SZTE módszere.

A Tiszára is kiterjesztették a megfigyelést

A 2017-ben a Duna jég-monitoringjára létrehozott algoritmust és munkafolyamatot rendszeresen fejlesztik. Most például a Tiszán is elvégezték a számításokat, illetve a radarfelvételek mellett műholdképeket is bevonnak a feldolgozásba.

A projekt megvalósításába az SZTE hallgatóit is bevonták, ők készítették el például a folyó pontos térképét, ami elengedhetetlen volt a jégborítási arányok számításához. A tanszéken mindig törekednek arra, hogy hallgatókkal közösen végezzék kutatási feladataikat, így kínálva számukra lehetőséget a valós problémák megoldására.

Bár a jelenlegi jégzajlásnak az időjárás enyhülésével úgy tűnik vége, a most nyert adatok és tapasztalatok alapján is kijelölhetők azok a szakaszok, ahol a Tisza mentén könnyebben összetorlódhat a jég, illetve vizsgálható, hogy a hőmérséklet csökkenését milyen ütemben követi a folyó felszínének befagyása. A kutatási eredmények felhasználásával és a megfigyelések folytatásával modelleket lehet felépíteni, amelyeket aztán fel lehet használni a jégkár elleni küzdelemben.

via SZTE Sajtó

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.