/

Az SZTE kutatói intelligens fémvegyületeket fejlesztettek

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Egy öt évig tartó projekt zárult december 31-én, amelynek egyik fő célja volt, hogy fémionok és fémvegyületek szerteágazó kémiai sajátságait és biológiai szerepét interdiszciplináris szinten tanulmányozza. A kutatások eredményeként számos új típusú, potenciálisan gyógyhatású vegyület került kifejlesztésre.

Ezen vegyületek nagy része többféle kedvező tulajdonságot is magukba hordozó molekularészből felépülő, úgynevezett hibridmolekulák voltak. A kutatók sikeresen állítottak elő potenciálisan rákellenes és/vagy antibakteriális hatást mutató hibrideket, tanulmányozták azok biospeciációját és gyógyszerészeti hatását.

A projekt számos eredménye mellett a szegedi kutatók kifejlesztettek

olyan arany-ezüst nanorészecskét is, melyek jelentősen csökkenteni képesek a tumorok áttétképzését, valamint csökkentik a rákos sejtek viabilitását ionizáló sugárzás mellett.

A programban az SZTE három karának (TTIK, SZAOK és GYTK) nyolc kutatócsoportja vett részt, közel ötven kutató munkája kapcsolódott kisebb-nagyobb mértékben a projekthez. A különböző tudásprofilú kutatócsoportok összehangolt együttműködése egy interdiszciplináris kutatóműhely kialakulását tette lehetővé. Ez utóbbi, valamint a több mint 300 millió forint értékben beszerzett tudományos műszerekből álló infrastrukturális háttér együttesen a kutatóhelyek hosszútávú nemzetközi versenyképességét is biztosítja. Az említett infrastruktúra az egyetemi oktatásba is beépült, emelve annak színvonalát.

Az eredményekből 131 publikáció született (ennek 65 százaléka Q1-es minősítésű), két MTA doktori disszertáció és 16 PhD dolgozat került megvédésre.

Előző sztori

Szombaton lezárják az 1-es villamos vonalát a pályaudvar felé

Következő sztori

Az újévben is segítenek a rászorulókon a bohócdoktorok