A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb mérései alapján mintegy 22 nagyvárosban körülbelül 44 ezerrel laktak kevesebben az év elején 2020-hoz képest. Ezzel szemben az agglomerációk egyre népesebbek.
Bár a trend újszerűnek tűnik, valójában egyáltalán nem az: a tendencia évekre visszamenőleg érzékelhető, a koronavírus-járvány csupán felgyorsította a folyamatot. Annyiban érzékelhető elétrő hatás, hogy ahol 2013 óta átlagában növekedett a népességszám, ott is kissé csökkent 2020-ban, ahol pedig eddig is csökkent, ott még jobban felgyorsult ez a folyamat – kivétel ez alól Debrecen.
Ugyanakkor a tendencia azt is mutatja, hogy az agglomerációk térségének lélekszáma jelentősen megnövekedett: míg Szegeden központjából tavaly átlagosan 1184-en költöztek el, addig az agglomerációk területe átlagosan 60 fővel lett gazdagabb. Ez a szám 2013 és 2019 között -226:+233 arányban szintén az agglomerációknak kedvezett. Ennél is látványosabb a különbség több másik vidéki városban, például Győrött.
Mi a helyzet az össznépesség arányában?
Bár Szeged belvárosának területéről sokan költöztek el, az agglomerációkkal együttesen viszonylag stabil a lakosságszám annak ellenére is, hogy az alapvetően lassú csökkenés nagyon megugrott tavaly. Miskolcon ugyanis hét év alatt nagyjából 10 ezerrel lettek kevesebben. Ez azt jelenti tehát, hogy országosan a harmadik, a vidéki városok tekintetében (magyarán Budapest kivételével) a második legnépesebb város lett Szeged.
A fővárosban egyébként 26380-an éltek kevesebben 2020 végére. Érdekesség azonban, hogy a Balaton környékére rengetegen költöztek be: egészen pontosan 5,5 ezren, ami 2019-es képest 4 százalékos növekedés.
