Kőolajszármazékok kutatásához létesít labort közösen az SZTE, a MOL és az AUDI

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A „Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” projekt kapcsán a közelmúltban a Szakmai Felügyelő Tanács hivatalos laborlátogatást tartott a Kompetencia Központban, amelyen bemutatták az eddig beszerzett eszközöket.

Együttműködésben a környezetbarátabb kőolajkitermelésért

A 4 milliárd forint támogatásból megvalósuló projekt konzorciumvezetője az SZTE, ebben partnere pedig a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Az SZTE és a MOL Nyrt. alkotta konzorcium kiemelt ipari együttműködő partnere az AUDI HUNGARIA Zrt.

A projekt a “Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ a GINOP-2.3.4-15 – Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése” nevet viseli.

A 2020. június 1. és 2022. október 31. között megvalósuló projekt célja egy olyan piaci megalapozottságú kompetencia központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a fő kutatási irányokat az ipari partner jelöli ki, tehát az AUDI HUNGARIA Zrt. – az alap és az alkalmazott kutatásokat, valamint a kísérleti fejlesztéseket egységbe foglalva. A kutatás során a projekt három fókuszterületre koncentrál: mindhárom középpontjában a kőolaj, illetve a kőolajszármazékok állnak.

Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI

Három fókuszterület

A világon jelenleg rendelkezésre álló első és másodlagos kőolaj termelési technológiákkal csupán 30-40 százalék kitermelési hatásfok érhető el. A fejlesztés célja az, hogy a tárolóban maradó készletek lehető legnagyobb részét kitermelhetővé tegyék. A cél eléréséhez különböző új típusú kémiai anyagok (tenzidek és keverékeik), valamint vízoldható polimerekkel alkotott elegyeik előállítása, minősítése, és olajipari felhasználhatóságának vizsgálata szükséges.

A második fókuszterület keretében megvalósuló megújuló üzemanyag hatásvizsgálat célja a részben megújuló forrásból származó, „low carbon” üzemanyagok hatásának vizsgálata a belsőégésű motorok működésére és károsanyag-kibocsátására.

A „low carbon” üzemanyagok ugyanis lehetővé teszik a károsanyag-kibocsátás csökkentését.

A projekt harmadik fókuszterület lényege egy alternatív gázelemző berendezés fejlesztése és bevezetése az autóipari felhasználásba a korábbiaknál pontosabb, megbízhatóbb károsanyag-kibocsátás méréshez. Ennek segítségével az összes fontos szennyező komponens százalékos relatív pontossággal, másodperc körüli válaszidővel mérhető.

Egy fotoakusztikus kipufogógáz-mérő berendezés és mérési technológia létrehozása a cél. A fotoakusztikus mérés során egy gáz fényelnyelő hatását lehet vizsgálni, az ebből megállapított adatok pedig kimutatják az adott gáz összetevőinek koncentrációját.

Az SZTE célja, hogy végzett hallgatóit naprakész, azonnal alkalmazható tudás birtokában bocsássa a munkaerőpiacra, ezért az innovációhoz kapcsolódik egy duális képzési oktatási vonal is. Az SZTE és a szakmai partnerei az oktatás egy komplex, egymásra épülő kompetenciarendszerét hozzák létre a tréningjellegű rövid távú képzésektől a PhD képzésekig.

A gyakorlatorientált képzés megvalósulásának elengedhetetlen feltételei a projekt során létesített labor és egyéb oktatási terek.

A közelmúltban sor került a projektben kialakított és felszerelt laboratóriumok megtekintésére a Szegedi Tudományegyetem Rerrich Béla téri épületében. A laborlátogatás után az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, Prof. Dr. Kónya Zoltán elmondta, hogy:

A Szegedi Tudományegyetem hosszútávú célkitűzései közül a legfontosabbak a környezetvédelemmel kapcsolatos célok, amelyek illeszkednek Magyarország és az Európai Unió törekvéseihez is. Ebben országosan is vezető szerepe van, számos területen az SZTE-nek.

Ezért nagyon fontos ez a projekt, amely már elnevezésében is „zöld”. A Szegedi Tudományegyetem, Magyarország két meghatározó cégével, az Audival és a MOL-lal közösen valóban nagyon hatékonyan és mindenki számára érzékelhetően tud lépéseket tenni a fenntartható fejlődés irányába.

Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI

A tudás szolgálatában

Az SZTE minden egyes kutatása, így ez is, kapcsolódik az oktatáshoz. Azok az új információk, amelyeket a kutatók felfedeznek, kidolgoznak, azt az oktatásba is azonnal be lehet építeni. A publikációk hatására – ami a Kompetencia Központ esetében igen jelentős mennyiségű szakcikket jelent – a kutatási eredmények így rögtön beépülnek a köztudatba is.

Már most is több, mint 30 alkalmazottal működik a Kompetencia Központ, ez a későbbiekben tovább nőhet. Annál is inkább, mivel a minisztériummal és a két említett céggel már most olyan következő projektek előkészítési fázisán dolgozunk, amelyek szintén jelentősek lehetnek nemzetgazdasági és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. Ilyen terület az e-üzemanyag fejlesztés

– zárta gondolatait Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi tanára.

Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI

via SZTE NKI / Kiemelt kép: Sahin-Tóth István (SZTE NKI)

Előző sztori

A kínai észjárásról, és a dánokról is olvas Orbán Viktor

Következő sztori

Állami és EU-s támogatásból újult meg a Kálvária sugárúti idősek otthona főzőkonyhája