Fizetésemelést kaphatott az évtized korrupciós botrányába keveredett szegedi bíró!
Az érintett bírót a Szeviép-perben hozott döbbenetesen enyhének tűnő, felmentő ítélet után vették elő, majd kiderült, hogy több tízmilliós nagyságrendben kapott pénzeket családi cégük a szegedi önkormányzattól, önkormányzati cégtől, illetve más összeférhetetlenségi problémák is felmerültek vele szemben. (A Szeviép-ügy tanácsvezető bírónője pedig önkormányzati lakáshoz juthatott igen jutányos áron; a kirobbant botrány után nyugdíjba ment).
Az utolsó hír tavaly ősszel érkezett a bírónőről, akit határozatlan időre büntetés-végrehajtási bírának neveztek ki, vagy inkább fokoztak le. A szegedi bírói botrányokat kirobbantó PS akkor ugyanis azt írta a hír kapcsán, hogy "egyértelműen visszalépés a szakmai ranglétrán, ha egy büntető kollégiumi, ráadásul kiemelt büntető ügyeket tárgyaló bírót büntetés-végrehajtási bírói beosztásba helyeznek át. Ez ugyanis egy adminisztratív munkakör. Ebben a beosztásban vádirattal sem fog találkozni."
A bírónő egyébként a Czeglédy-ügy tanácsába is bekerült; de később - már a botrányok kirobbanása után - elfogultságot jelentett, és miután így tett több szegedi bíró is, a Czeglédy-ügy elkerült Szegedről. Ez azért érdekes, mert Czeglédi Csaba volt az ügyvédje Botka Lászlónak is egy időben.
Fizetésemelést kaphatott?
Lapunk megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Szegedi Törvényszék Büntető Kollégiuma nemrég megszavazta ennek a bírónőnek az úgynevezett "előresorolását", ami fizetésemelést is jelent.
Bár konkrétan, név szerint érdeklődtünk a bíróságnál a bírónő "előresorolásának" részleteiről, ám onnan csak általánosan érkezett válasz, igaz, nem cáfolták értesülésünket.
Mint írták: "A Bjt. 148. § (2) bekezdése szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve az OBH a bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatai közül a bíró hozzájárulása nélkül, közérdekből adhat tájékoztatást a bíró nevéről, szolgálati helyéről és beosztásáról, valamint - ha törvény azt megengedi - egyéb adatairól. Ezen túlmenően a személyi nyilvántartás tartalmáról tájékoztatás csak a Bjt. 148. § (3) bekezdésének a-c) pontjaiban felsorolt szervek részére adható. Figyelemmel arra, hogy
a soron kívüli előresorolás megtörténte vagy meg nem történte mindenképpen összefügg a bíró illetményével, ezért személyes adatnak minősül, erről tájékoztatás nem adható."
Az "előresoroláshoz" kiváló minősítés kell, és némi belső támogatás
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló vonatkozó törvény szerint a bíró minden 3 év szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A bírót - kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés esetén - a bírói tisztségének fennállása alatt két alkalommal a kollégium előterjesztésére eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet besorolni - közölte érdeklődésünkre a szegedi bíróság.
Megerősítették azt is, hogy "soron kívüli előre sorolás esetén változik az illetmény, az előresorolt bíró eggyel magasabb fizetési fokozatba lép". A soron kívüli előresorolás feltétele pedig a
„kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas” vagy „kiváló” bírói értékelés és az ügyszak szerinti kollégium támogatása.
Úgy tudjuk, ez történt a korábban botrányba keveredett szegedi bírónővel is, miután a Szegedi Törvényszék Büntető Kollégiuma érdemesnek találta az előresorolásra és ezt megszavazta számára.
