Fizetésemelést kaphatott az évtized korrupciós botrányába keveredett szegedi bíró!

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Lapunk úgy értesült, hogy fizetésemelést kaphatott az a szegedi bírónő, aki maga is egyik főszereplője volt az utóbbi évek, sőt Schiffer András szavai szerint: "a rendszerváltás óta legsúlyosabb" botránynak, ami a bírói szervezetet érintette.

Az érintett bírót a Szeviép-perben hozott döbbenetesen enyhének tűnő, felmentő ítélet után vették elő, majd kiderült, hogy több tízmilliós nagyságrendben kapott pénzeket családi cégük a szegedi önkormányzattól, önkormányzati cégtől, illetve más összeférhetetlenségi problémák is felmerültek vele szemben. (A Szeviép-ügy tanácsvezető bírónője pedig önkormányzati lakáshoz juthatott igen jutányos áron; a kirobbant botrány után nyugdíjba ment).

Az utolsó hír tavaly ősszel érkezett a bírónőről, akit határozatlan időre büntetés-végrehajtási bírának neveztek ki, vagy inkább fokoztak le. A szegedi bírói botrányokat kirobbantó PS akkor ugyanis azt írta a hír kapcsán, hogy “egyértelműen visszalépés a szakmai ranglétrán, ha egy büntető kollégiumi, ráadásul kiemelt büntető ügyeket tárgyaló bírót büntetés-végrehajtási bírói beosztásba helyeznek át. Ez ugyanis egy adminisztratív munkakör. Ebben a beosztásban vádirattal sem fog találkozni.

A bírónő egyébként a Czeglédy-ügy tanácsába is bekerült; de később – már a botrányok kirobbanása után – elfogultságot jelentett, és miután így tett több szegedi bíró is, a Czeglédy-ügy elkerült Szegedről. Ez azért érdekes, mert Czeglédi Csaba volt az ügyvédje Botka Lászlónak is egy időben.

Fizetésemelést kaphatott?

Lapunk megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Szegedi Törvényszék Büntető Kollégiuma nemrég megszavazta ennek a bírónőnek az úgynevezett “előresorolását”, ami fizetésemelést is jelent.

Bár konkrétan, név szerint érdeklődtünk a bíróságnál a bírónő “előresorolásának” részleteiről, ám onnan csak általánosan érkezett válasz, igaz, nem cáfolták értesülésünket.

Mint írták: “A Bjt. 148. § (2) bekezdése szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve az OBH a bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatai közül a bíró hozzájárulása nélkül, közérdekből adhat tájékoztatást a bíró nevéről, szolgálati helyéről és beosztásáról, valamint – ha törvény azt megengedi – egyéb adatairól. Ezen túlmenően a személyi nyilvántartás tartalmáról tájékoztatás csak a Bjt. 148. § (3) bekezdésének a-c) pontjaiban felsorolt szervek részére adható. Figyelemmel arra, hogy

a soron kívüli előresorolás megtörténte vagy meg nem történte mindenképpen összefügg a bíró illetményével, ezért személyes adatnak minősül, erről tájékoztatás nem adható.

Az “előresoroláshoz” kiváló minősítés kell, és némi belső támogatás

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló vonatkozó törvény szerint a bíró minden 3 év szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A bírót – kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés esetén – a bírói tisztségének fennállása alatt két alkalommal a kollégium előterjesztésére eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet besorolni – közölte érdeklődésünkre a szegedi bíróság.

Megerősítették azt is, hogy “soron kívüli előre sorolás esetén változik az illetmény, az előresorolt bíró eggyel magasabb fizetési fokozatba lép”. A soron kívüli előresorolás feltétele pedig a

„kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas” vagy „kiváló” bírói értékelés és az ügyszak szerinti kollégium támogatása.

Úgy tudjuk, ez történt a korábban botrányba keveredett szegedi bírónővel is, miután a Szegedi Törvényszék Büntető Kollégiuma érdemesnek találta az előresorolásra és ezt megszavazta számára.

Előző sztori

Úton van az újabb tram-train szerelvény Szentesre!

Következő sztori

Szentesen is feltűnnek újra a Google autói