Kultúraátadás, lengyel-magyar hangra

Érzelmi töltet. Ezt a jelzős szókapcsolatot emelte ki a most megszólaló egy korábbi interjúban, az általa elnökölt alapítvány karakterét ecsetelve. És az érzelmi kötőerő sok jelét viseli dr. Biernacki Karol életpályája. Egyetemistaként került Magyarországra, és lengyelként lett félig magyar: szép szavakat, érzékletes képeket használva választékosan beszéli nyelvünket, tökéletesen ismeri kultúránkat, történészként múltunk mélyrétegeiben is kutat.

– Ön három évtizede a két ország közötti kapcsolatok erősítésén dolgozik. Ennek eszköze a karizmatikus történész, Wacław Felczak nevét viselő alapítvány is, amelynek kuratóriumi elnöke, s amelyről azt mondta: sokféle hasonló jószolgálati intézményt ismert, de egy sincs, amiben olyan érzelmi töltet lenne, mint ebben. Ez a kapcsolatépítés fő stratégiai eleme?
– Hát hogyne! Minden barátság érzelemalapú, s különösképp érvényes ez a két nációra, mert hiszen a lengyeleket és a magyarokat is nagyszívű emberekként tartja számon a világ. Ez és az országaink történelmének közös pontjai alapozzák meg a legendás „két jó barát” viszonyt,
ami önzetlen, feltétel nélküli.

– Ennek erősítését több pozíciójában tudja segíteni: elnöke a Szegedi Lengyel Önkormányzatnak, szintúgy az országos Lengyel–Magyar Kulturális Egyesületnek. 2012 óta a Lengyel Köztársaság tiszteletbeli konzulja s egyben a szegedi konzulátus vezetője. De a szakmai kapcsolatait is tudja aktivizálni az ügy érdekében – például a Magyar Történelmi Társulat vagy a Délvidék Kutató Központ tagjaként.
– Igen, és mindenütt igyekszem ezt is szolgálni. A nemzettudat őrzése a jelenkori egyetemes válságban az egyik kulcskérdés, ennek külön-külön is meg kell felelnünk, de a két országnak a múlt- és sorsközösség plusz feladatot ad. Ezért is támogatom indulása óta a már hagyománnyá lett Görgey Artúr Történelemversenyt. Az idei központi téma a magyar és a lengyel múlt kapcsolódási pontjai és az ezen alapuló hagyományrend. A gyerekeknek ez kivételes lehetőség, hogy elmélyüljenek abban, amit az iskolai menetrend szinte csak vázlatosan enged láttatni. És a szakmai kérdések, a tényanyag mellett a vetélkedő a különlegességekre is koncentrál, ennek meg felhajtó ereje van: arra biztatja a gyerekeket, hogy mindig érdeklődjenek, kérdezzenek. A kíváncsiságot serkenti, ami tudásalap.

Biernacki Karol lengyelként lett félig magyar

– A versengésnek ráadásul másodlagos hatása is van.
– Bizony! A nemes verseny egyenesíti a gerincet. És az így megszerzett plusz tudás az önbizalmat erősíti. Az érzelmi többletről nem is beszélve! A kinyílott érdeklődés később utazásra, közvetlen tapasztalatszerzésre készteti a fiatalt. Lengyel gyerekek így jutottak el hozzánk, és ugyanígy Erdélyből, vagy a Délvidékről a mieink. Képzeljük el, milyen élményt
jelentett ez számukra! Nekünk is ki kell vinnünk, meg kell mutatnunk kultúránkat, hagyományainkat. Ez nem csupán baráti kapcsolatok ápolását szolgálja – ez geopolitikai jelentőségű is. Ahol élünk, a mi Köztes-Európánk jelentősége megnőtt, fölértékelődött. Az sem véletlen, hogy egyre inkább teret hódít a lengyel koncepció, a Három tenger kezdeményezés is: a tágabb közép-kelet-európai térség 12 államának lehetséges összefogása,
hogy közös választ keressenek az Európai Unió új tagállamait érintő kihívásokra. Hát efféle távlati dolgokra is rávezeti ez a verseny a gyerekeket, akik aztán a változások kedvezményezettjei lehetnek.

– Fiatalok, egyetemisták voltak a vetélkedősorozat elindítói. Mi a véleménye az ügyről, amit képviselnek?
– Emelem kalapom előttük! Nem csupán a nagy szervezőmunkájukért, de a szellemiségért is, amit képviselnek és továbbadnak a gyerekeknek. A kultúra, a történelem, a múlttisztelet – vagyis a nemzeti értékek szolgálata ez. Mindig számíthatnak ebben a szegedi lengyelek támogatására. És ha érzelmi dolgokkal kezdtük, zárjuk azzal. Szívet melengető élményem
volt, soha nem feledem. Szilágysomlyó, a nagy erdélyi fejedelem, a későbbi lengyel király, Báthory István városa, a templomban vagyunk, lengyelek és magyarok, meg tán más náció-béliek is. A szertartás végén járunk. Cserkészruhás fiatalok sorakoznak fel. A karnagy megadja a hangot. Felhangzik két nemzeti imádság. És a magyar gyerekek, akár a sajátot, a magyart, ugyanolyan tökéletes kiejtéssel éneklik a lengyel himnuszt is. Ott, akkor kicsordult a könnyem.

Előző sztori

Csak az oltás segíthet leküzdeni a járványt

Következő sztori

Szabadulószoba nyitás előtt: történelemverseny, ezúttal online

Legutóbbi hasonló cikkek