Szeged legismertebb brandje lett a Szabadtéri

–Az utóbbi években folyamatosan emelkedő nézőszám és a szabadtéri népszerűsége milyen szakmai döntéseknek köszönhető?
– A Szegedi Szabadtéri Játékok sikerének titkában egészen biztos komoly szerepe van azoknak a kutatásoknak, amelyek alapján tervezzük és szervezzük a Játékokat. Eltérően más színházaktól mi nemcsak a művészeti célokra, alkotói vágyakra koncentrálunk, hanem gazdasági társasággá alakulásunk óta minden évben közönségkutatásokat is végzünk. Ezekből minden jellemzőjét megismerjük a látogatóinknak: tudjuk, honnan jönnek, honnan tájékozódnak, mik a műfaji preferenciáik, és ezeket nemcsak a repertoár összeállításánál vesszük górcső alá, hanem a kommunikációs stratégiába is beépítjük. Azt gondolom, hogy a terepismeret és azok az elemzések, amiket végzünk, nagyon jelentősen hozzájárulnak a sikereinkhez.

–Egyértelműen Szeged legismertebb brandje lett a Szabadtéri. Milyen felelősséggel jár ez?
– Nemcsak ma a legismertebb brand, hanem az alapítása óta. Szeged vidéki metropolisszá válásának helyszíne a Dóm tér, amely a velencei Szent Márk térhez hasonló építészeti különlegesség. Klebelsberg Kunó, a nagy kultúrpolitikus, Szeged város országgyűlési képviselője ide álmodta meg a Nemzeti Emlékcsarnokot, a Dómban európai léptékben is meghatározó méretű orgonát helyeztek el, és itt jött létre a Szegedi Szabadtéri. A Játékokkal szemben támasztott elvárás nemcsak a művészeti misszió, a közönségélmény megteremtése volt, hanem a gazdaság élénkítése és az idegenforgalom fellendítése is. Ez az a küldetés, ami a Szabadtéri vezetőire most is érvényes. E hármas gondolat a mi fantasztikus örökségünk, amit megpróbálunk minél nagyobb tehetséggel tovább vinni. Úgy tűnik, hogy az elért eredmények visszaigazolják a törekvéseinket, ezt támasztja alá az a friss országos vizsgálat is, amely az előadó-művészeti szervezetek gazdasági tevékenységét hasonlította össze – a Szegedi Szabadtéri egyes mutatói alapján a kőszínházakkal való összehasonlításban is az első helyen áll. A munkánk gyümölcséből a szegedi szállodák is profitálnak, a Szabadtéri előadásai alatt jó előre megtelnek a szálláshelyek. Ez komoly erőforrás a városnak, mindamellett, hogy egy Európa-szerte is egyedülálló műfaji sokszínűséggel bíró színházi fesztivál jön létre a csillagok alatt, ahol az opera, az operett, a musical, a próza és a szimfonikus zene rajongói is megtalálhatják kedvenceiket.

–Lehet ezt még fokozni több előadással, hosszabb évaddal, esetleg bármilyen új játszóhely nyitásával?
– Hogy mennyit érdemes játszani, az mindig az érdeklődésnek és a nézői igények függvénye. Bevallom őszintén, hogy mi mindig keresleti piacot igyekszünk kialakítani, vagyis nem szeretnénk többet játszani, mint amire valós igény van. Ez a titka annak, hogy a Szegedi Szabadtéri iránt hihetetlen nagy az érdeklődés, mindenki időben próbálja biztosítani a helyét. Úgy érzem, hogy elértük azt az optimumot, ami a széles műfaji választéknak és az előadásszámoknak a kedvező aránya, így boldogságot és örömet jelent Szabadtéri-jegyhez jutni. A hatalmas színpad szcenikai lehetőségei és a látványvilág pedig katartikus élményt ad ezen a különleges téren.

–A jelenlegi vírushelyzet mennyiben befolyásolja a következő évadot és évadokat?
– A 2020-as év nem úgy zajlott, ahogyan terveztük, de valami egészen különleges évad valósulhatott meg a Dóm téren: az AKÁRKI című moralitásjáték bemutatása valóságos színháztörténeti pillanat volt, hiszen az előképünknek számító Salzburgi Ünnepi Játékoknak ez az állandó darabja. Mi magunk is hihetetlenül boldogok vagyunk, hogy a vezetésünk alatt ez a produkció létrejöhetett, amellett, hogy az újszegedi színpad produkcióit változtatások nélkül lebonyolíthattuk, és egyéb más izgalmas estékkel is vártuk a közönséget. A helyzet minket és a nézőket is megtanított arra, hogy egy ilyen időszakban miként lehet tervezni és hogyan lehet lebonyolítani egy évadot. Megtanultuk – amit már valamennyi szakember mond –, hogy a legkockázatmentesebb hely a szabad tér. Tehát egy olyan színházunk van, ahol biztonságos tartózkodni, és a szabályok betartása mellett tulajdonképpen veszélytelenül lehet színházat csinálni. Emiatt mi is és a közönségünk is bátran tervezi a jövőt, a töretlen bizalmukat a sok-sok eladott jegy is jól mutatja.

–Tizenegy év múlva lesz 100 éves a Szabadtéri. Bár nehéz most előre tervezni félévre is, de milyen lesz a 100 éves Szabadtéri?
– A Szabadtéri működésének az a fantasztikuma, hogy bár a rövid távú tervezés esetenként lehet bizonytalan, hosszú távon megkérdőjelezhetetlen, hogy lesz Játékok. Ez a 90 év azt bizonyítja, hogy a fesztivál iránti társadalmi - és közönségigény egészen páratlan. Az elmúlt évtizedek biztonságossá tették a jövőnket is.
Milyen lesz 11 év múlva a Szabadtéri? Erről minden bizonnyal az akkori menedzsmentnek lesz majd lehetősége gondolkodni. A műsort befolyásolhatják az akkor uralkodó trendek, hiszen a Játékok műsorpolitikája organikusan fejlődött a passiójátékoktól az operán át egészen a musicalig. Még nem tudhatjuk, hogy 10 év múlva lesz-e olyan művészeti kihívás, aminek a Szabadtéri eleget tud tenni, de ha nekem kellene tervezni a jövővel, akkor úgy gondolom, hogy az újcirkusz-művészetnek itt a Dóm téren különleges lehetőség és szerep jut, ez egy fontos művészi megújulása lehet a következő évtizednek.