Nemesi Pál szerint két év múlva már érezhető lesz a gazdaságfejlesztés eredménye

A kormánybiztosi pozícióról

Mint arról lapunk is beszámolt, szeptemberben Nemesi Pál lett a dél-alföldi gazdaságfejlesztési zóna kormánybiztosa. A Csongrád-Csanád Megyei Iparkamara korábbi elnöke a mostani interjúban részletezte, hogy pontosan milyen feladatokat kell ellátnia.

– Ez egy teljesen új irányítási szint, korábban nem volt ilyen pozíció. A tervezési szintek a gazdaság-, valamint infrastruktúra-fejlesztés tekintetében a megyékben lezárultak. A megye összesítette a területén belül működő települések, önkormányzatok fejlesztési koncepcióját, ebből készültek el a megyei fejlesztési tervek. Ezt az elmúlt ciklusban tovább színesítette a megyei jogú városoknak a Modern városok program, amelyben összegezték a fejlesztések jelentős részét – mondta.

Emlékeztetett, eddig a megyei jogú városok, valamint a megyék közvetlenül lobbiztak a szaktárcáknál, minisztériumoknál annak tekintetében, hogy a szakpolitika, valamint a megye gazdaságpolitikája hogyan illeszkedjen, illetve, hogy milyen fejlesztések valósuljanak meg.

– Olyan nagy volt a szintkülönbség, hogy a kormányzati szint és a megyei tervezési szint közé egy európai nagyítón keresztül is látható gazdasági régiót hozott létre a kormány. A dél-alföldi régió három megyét ölel fel: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyéket, valamint a határon átnyúlva Észak-Vajdaság is ide tartozik – fogalmazott.

Kiemelte, ebben a régióban közel 1,2 millió ember él, így ez már akkora terület, amit nemzetközi szinten is lehet mérni.

Nemesi elmondta, nagy érdeklődéssel vágtak neki a munkának. Arról is szót ejtett, hogy milyen szempontok alapján értékelik a három megye gazdasági helyzetét. – A partnerség jegyében a megyei önkormányzatokkal, kamarákkal és az SZTE-vel közösen dolgoztuk fel a különböző adatokat. Nem személyes feladatról beszélünk, több mint százan dolgoztunk ezen az elmúlt hónapokban. Most már tudjuk pontosan értékelni a gazdasági helyzetet, tisztában vagyunk a megyék erősségeivel, gyengeségeivel – ecsetelte.

Kitért arra is, hogy a régió valamennyi megyéjében kiemelt szerep jut a mezőgazdaságnak. Közös jellemző a jó termőföld és a klímaadottság. Hozzátette, a régió nagy része közel azonos fejlettségi szinten van, egyedül Kecskemétet és annak agglomerációját emelte ki, mint különösen fejlett területet.

A fejlesztések tekintetében azt gondolja, hogy a mezőgazdaságot kiemelt figyelemmel kell követni a termelési feltételek biztosítása érdekében.

Fontos az iparfejlesztés

Kiemelte, egy fejlett régió ipar nélkül elképzelhetetlen. Ezért a dél-alföldi régió egyik nagy kihívása, hogy a kecskeméti térség szintjéhez hogyan lehet ipari szempontból felzárkóztatni a többi térséget.

– Nem feltétlenül az autóiparra kell gondolni, úgy vélem, abból elég a régióban egy multinacionális vállalat. Az oktatásra, a kutatásra és egyéb ágazatokra érdemes fókuszálni, ahol már most is rendelkezünk tapasztalatokkal és a versenyképesség tekintetében kiemelkedő teljesítményt mutatnak. Az informatikát, a digitalizációt és az egészségügyet kell fejleszteni – fogalmazott.

Hozzátette, rendkívül fontos, hogy ipari fejlesztés valósuljon meg a térségben, mert csak úgy indulhat el komoly gazdaságfejlesztés, amelynek eredményeként jobb életkörülményeket, jobb fizetési lehetőséget és jobb életkilátást lehet biztosítani.

Cél a népességcsökkenés megakadályozása

Nemesi leszögezte, elsődleges cél a népességcsökkenés megállítása. Ehhez sok fejlesztési terület összehangolt, profi munkájára van szükség. Kiemelte, első nekifutásra azt kell elérni, hogy élelmiszeripari fejlesztés valósuljon meg ebben a régióban .

Kiemelten fontos, hogy a Pick húsfeldolgozó új része Szegeden épüljön meg. Megemlítette azt is, hogy nagy hagyománya van a baromfik feldolgozásának akár Szentesen, akár Orosházán.

Összehangolt csapatmunka eredménye a stratégia

A kormánybiztos elmondta, teljesen tudatosan és szervezetten összeállított csapat áll a szakmai munka mögött. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter májusi látogatása során előzetes konzultáció alapján szakembereket, önkormányzati- és intézményvezetőket invitált közös beszélgetésre. Ekkor a miniszter bemutatta, hogy milyen formában gondolja a munka menetét.

A program négy alappilléren nyugszik. Három munkabizottság alakult, amelyek élére szakembereket rendeltek. Az egyik munkabizottság foglalkozott a gazdaság versenyképességét érintő kérdésekkel valamennyi megyében. A másik munkabizottság elsősorban a határon átnyúló, népesség-erősítő kapcsolatok kiépítéséért és a kulturális kapcsolatok összehangolásáért felelős feladatokban vett részt. A harmadik munkabizottságnak a zöldügyek, klímastratégia szempontjából volt kiemelt szerepe – részletezte Nemesi.

A munkabizottságok összeállították a szakmai javaslatokat. Az SZTE munkatársai, vezetői a munkabizottságtól beadott anyagokat feldolgozták és a saját tudásukat, anyagaikat hozzácsatolták. Így készült el dél-alföldi gazdaság fejlesztési zóna komplett stratégiai koncepciója.

Az első lektorásáson túl vagyunk, most a szaktárcákkal egyeztetünk. Ezt a munkát folytatjuk tovább ebben a csapatösszeállításban. Ez egy mérföldkő a stratégiai anyag tekintetében. A tartalommal való feltöltés, a naprakész megvalósítás érdekében további partnerek szükségesek – fogalmazott.

Hozzátette, a 2021–27-es uniós ciklus pénzügyi tervezése folyamatban van, ehhez további szakmai anyagokra van szükség. – Az irányítóhatóságoknak és a kormánynak olyan döntést segítő anyagokra van szükségük, amellyel az operatív programok megvalósíthatók – hangsúlyozta.

Két éven belül látható eredményei lehetnek

A dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztési stratégiája 2030-ig szól. A kormánybiztos ezzel kapcsolatban elmondta, ha megnézzük, hogy mekkora népességet érint a régió, akkor mindenképpen indokolt egy hosszú távú terv a jövőt illetően.

Hozzátette, a tízéves program másik mozgatórugója, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus végéhez értünk, és a következő forrás 2021 januárjában indul. Úgy ítéli meg, hogy a kezdetekhez érve már egy kész tervvel állnak a gazdaságot illetően, így a lehető leghatékonyabban használják fel a pénzügyi forrásokat. – Ha nem jól vettünk fel vélelmezett paramétereket, irányokat, akkor újratervezünk. A jelenlegi ismeretek alapján jó irányokat jelöltünk ki, ami a régió fejlődését szolgálja – fogalmazott.

Nemesi úgy véli, a megfelelő együttműködési készség a gazdasági zónában valamennyi résztvevő tekintetében megvan. – Ha minden vezető a stratégia mentén lobbizik, akkor 2022-ben már kézzelfogható, apró eredményei lehetnek a koncepciónak – zárta gondolatait.

A teljes interjút itt hallgathatja meg: