Ablak a világra

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 nap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az ablak az, ami fényt visz otthonaikba és ami mögé visszahúzódhatunk a pandémia szorításában, abban bízva, hogy mihamarabb újra kinyithatjuk.

A szegedi belváros ősz ihlette ablakaiból állítottunk össze egy csokrot.

Napjainkban a világ legtermészetesebb dolga, hogy épületeinken ablakok vannak, de nem volt ez mindig így. Utánanéztünk az ablakok történetének.

Az ablak ősidők óta szolgálja az emberek igényeit. Legelső formájának gyakorlatilag a tüzelőnyílás tekinthető, amely kiengedte a füstöt és beengedte a fényt. Később üres nyílások jelentek meg az építmények falaiban, amelyeket állatbőrrel, rongydarabokkal takartak el. Az ókori rómaiak csak szellőzési céllal készítettek magasan elhelyezett ablakokat.

Az ősi Távol-Keleten, Kínában, Japánban és Koreában papíron keresztül érkezett be a házakba a fény. A világ egyéb tájain az akkor elterjedt lakóalkalmatosságokban nem voltak ablakok. A mongol jurta, az afrikai szalmakunyhó, az indián bőrsátor, az eszkimó iglu ablaktalan volt.

A rómaiak használtak először abla­kaikban üveget, ezt a Kr. e. 1. évszázadból talált régészeti leletek bizonyítják.

A fejlődés megállíthatatlan volt, az ablakok alakja és formája mindig alkalmazkodott az uralkodó építészeti stílushoz. 

Előző sztori

Gyurcsány elkezdte bekebelezni az önfeladó baloldalt

Következő sztori

Szoboszlai nyolcadik lett a Golden Boy-díj szavazásán

Legutóbbi hasonló cikkek