//

Emléktáblát állítottak Petrás Incze János minorita szerzetesnek Szegeden

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Szeged, 2020. augusztus 13. Fábri-Ivánovics Tünde és Fábri Géza, a Piarista Népzenei Kamaramûhely tagjainak elõadása Petrás Incze János moldvai születésû minorita szerzetes emléktáblájának avatásán, a Szeged-felsõvárosi minorita Szent Miklós-plébánia épületénél 2020. augusztus 13-án. MTI/Rosta Tibor

Felavatták Petrás Incze János moldvai születésű szerzetes emléktábláját a szeged-felsővárosi Szent Miklós minorita templom plébániájának falán csütörtökön.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa avatóbeszédében úgy fogalmazott, Petrás Incze János joggal nevezhető a moldvai csángó közösség apostolának.

“Életpéldája arra tanít bennünket, hogy legfőbb feladatunk legjobb lelkiismeretünkkel, hazánk iránti szeretettel végezni munkánkat” – mondta.

Már sikerült elérni, hogy “a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaink” ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az anyaországiak – mondta a politikus, felidézve, egy évtizede annak, hogy az Országgyűlés elfogadta a külhoni magyarság egyszerűsített honosítását lehetővé tevő törvényt.

Ennek köszönhetően az elmúlt tíz évben több mint egymillióan szerezték meg a magyar állampolgárságot – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy folyamatosan emelkedik a támogatott külhoni magyar intézmények, egyházi és civil szervezetek száma.

Szilágyi Péter úgy fogalmazott: addig beszélhetünk magyar jövőről, amíg vannak magyar fiatalok, ezért tartja a kormány kiemelten fontosnak oktatási intézményeik működtetését. Kárpát-medence-szerte ötven magyar középiskola, kollégium és szórványkollégium működését biztosítja a kormány, emellett nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, kar tevékenységéhez nyújt állandó támogatást – mondta.

Közölte: a kormány segíti Csángóföldön az óvodák építését, a pedagógusok munkáját, az ott folyó oktatási programokat, hogy a fiatalok megőrizhessék nyelvüket, identitásukat.

Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem néprajzprofesszora Petrás Incze János életútját ismertetve elmondta: 1813-ban Moldvában, Forrófalván született.

Édesapjához hasonlóan a Kézdivásárhely melletti Kanta minorita gimnáziumába járt, majd teológiai tanulmányait követően 1836-ban Egerben szentelték pappá. Azt azonban csak az utóbbi évek kutatásai tárták föl, hogy 1831-32-ben a szeged-felsővárosi minorita rendház noviciátusában készült fel papi és szerzetesi hivatására.

Lelkészi működését Pusztinán kezdte, majd egészen haláláig a szülőfalujával szomszédos magyar községben, Klézsén szolgált. 1841-ben 38 pontban megválaszolta Döbrentei Gábornak, a Magyar Tudományos Akadémia titkárának a moldvai csángó magyarokra vonatkozó kérdéseit. Majd sűrű levelezésükben beszámolt a csángók múltjáról, kultúrájáról, nyelvéről, összegyűjtötte népdalaik, balladáik szövegét – közölte az egyetemi tanár.

Petrás Incze János szülőföldjén több templom építésében és felszerelésében segédkezett – mondta Barna Gábor, hozzátéve, a szerzetes felismerte, hogy csak az anyanyelven végzett lelki szolgálat lehet eredményes.

(MTI)

 

Előző sztori

A polgármester, aki csak a városával nem törődik

Következő sztori

Kezd magához térni a hazai munkaerőpiac

Legutóbbi hasonló cikkek