Ilyen volt, ilyen lett Szeged: időutazás a belvárosban

Kerestünk néhány képet Szeged múltjából és „beültettük” a mai városképbe. Akkor és most – egy kicsit másképp!

Klauzál tér, Virág cukrászda

AVirág cukrászda az Új Zsótér-ház földszintjén található. Neobarokkstílusú épülete aszegedi nagy árvízelőtt épült 1873-ban. A vendéglátóhelyet 1874-ben nyitották meg Allemann és társa cukrászdája néven. Az 1880-as évektől Árvay Sándor a tulajdonosa. 1922-ben Virágh Gézatemesváricukrász és testvérei vásárolták meg és tették híressé; a belső teretrokokóstílusban alakították át. 1928-ban aPárizsi Világkiállításonaranyérmet nyert cukrászkülönlegességeivel. Gyakran reggelizett ittJózsef Attila, aki az egyik tulajdonos barátja volt. Neve azállamosításután változott Virághról Virágra. A közelben található a hozzájuk tartozó Kis Virág cukrászda is. Mind a két cukrászdát 2010 tavaszán bezárták és sorsuk hosszú ideig bizonytalan volt. 2010-ben a szegedi önkormányzat a kulturális értéket jelentő Virág cukrászdát meg szerette volna menteni, ezért elővásárlási jogával élve 275 millió forintért megvásárolta az ingatlant, és kérte az ingatlanok kiürítését. A bérlő a kérésnek nem tett eleget, az ügy a bíróság elé került. A bíróság szakértőt rendelt ki. 2016. június 3-án újra kinyitott megszépített és eredeti állapotában.

Palánk

Szegedbelvárosánakőse a „Palánk” volt, ami aTiszamellékágai közül kiemelkedő egyik szigeten alakult ki. A város magját és avárkörüli területet sokáig palánk, azaz kihegyezett cölöpökkel megerősített árkolt földsánc védte. Itt voltak a jómódú polgárok házai, de ezen a szigeten sóházak is voltak. A területen búza- és halpiacot, valamint hetivásárt is tartottak. Házak közötti zöldterületek átvezetnek a Roosevelt térről a Dóm tér felé. A parkocskákban több szobrot is találunk, a növényzet szép, gyakori a páfrányfenyő. Kertépítészeti kialakítása a 80-as évek érdekes megoldásait mutatja. A szocreál lakóházak körülölelik amagyaros szecessziós stílusú épületét.

Csirke csárda

A Madách és Bocskai utca sarkán található éttermet a Móra TSZ hozta létre, az ételek alapanyagát onnan szállították a konyhára; az alapító szövetkezet "nyomát" a régi képen, a bejárat bal oldalán is láthatjuk. 1968 óta várja a vendégeket a belváros peremén, korábban híres volt magyaros konyhájáról. A konyha maradt magyaros, de néhány éve átalakították és az étteremhez a ház első és második emeletén 12 szobás hotel kapcsolódik.

Anna-kút

A Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkán található a gyógyhatású vizet csorgatóAnna-kút, ami csupán pár méterrel van odébb a feltárás helyétől. Az úton sétálók talpa alatt 944 méteres mélységbe nyúlik le az a vízvezeték, amelynek segítségével a szegediek és az odalátogatókgyógyvízzel tölthetik meg a palackjaikat. A környéket fellelt gyógyvízre olajfúrási munkálatok közepette bukkantak, ezt a kutat Vajna Ferenc geológus szakvélemény alapján 1927-ben fúrták. A kút elnevezése onnan ered, hogy 1938-ban elsőként Patzauer Dezső a lánya nevével Anna-vízként hozta forgalomba a szénsavval telített gyógyhatású vizet. A hangulatos környezetű padokkal körbevettAnna-kúttetején egy kecses leányalak szobra áll, aTáncoslány, amit 1959-ben Csáky József szobrászművész készített. A kút jelenlegi képét a 2005 utáni felújítással nyerte el.

Oskola utca

Egykor az Oskola utca volt a Palánk szíve, az árvíz előtti főutca. Nevét a régi piarista gimnáziumról kapta, ami a Dóm tér sarkán található Dömötör-torony helyén állott. Az egykori épületek helyén újak épültek, de azért itt maradt nekünk hírmondónak a 13. szám alatti Béró-ház, amelynek tégláit az 1810-es években rakták. A szegediek számára különösen értékes épület, hiszen ez volt a város első kétemeletes háza (tervezője Vedres István). Aki bekukkant a lépcsőházba, bizonyára észreveszi a lándzsás, kovácsoltvas rácsot, amely 1826-ból való.