Az európai vidra lett az év emlőse

A Vadonleső Program hetedik éve választja meg azt a védett vagy fokozottan védett, többnyire közösségű jelentőségű őshonos emlősfajt, amelyre szeretné egész évben ráirányítani mind a szakmai közösség, mind pedig a társadalom széles rétegének figyelmét.

Az európai vidra vízben élő ragadozó állat. Szinte csak éjszakai életet él, ezért a szabadban csak ritkán látható.Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Testtömege 3-14 kilogramm, míg testhossza 46 és 82centiméter közötti. Magányosan él a párzási időszak és a kölykeit vezető nőstény kivételével. Nem alszik téli álmot. Vackát víz fölé hajló fák tövében, maga ásta kotorékban készíti, de olykor megtelepszik vízparthoz közeli borzvárban, nádasban is. A kotorék bejárata a víz alatt is nyílhat, de ez a vélekedésekkel ellentétben nem általános.

Tápláléka változatos lehet, de döntően halakból, emellett kétéltűekből, rákokból, esetleg pézsmapocokból, újszülött mezei nyulakból és egyéb rágcsálókból, gerinctelen állatokból áll. Az elfogyasztott halak mérete, faja adott vízterülettől függ, de általában a kisebb, úszás közben könnyen elfogyasztható, tömeges fajokat zsákmányolja. Esetenként jóllakottan, játékból is halászik. Idejének csak kis részét tölti a vízben vadászattal és játékkal, döntő részben a többi emlős ragadozóhoz hasonlóan a vízparton, vackában pihen, alszik. Többször megfigyeltek télen egész vidracsaládokat, amint a vízparton "szánkóztak". Jó magasra felmásztak a parton, aztán a hasukon csúsztak le a lejtőn. Zsírréteg nem védi a kihűléstől a vízben, csak bundájának víztaszító tulajdonsága, zsírossága és tömöttsége. Egy négyzetceniméternyi bőrfelületre 50 000 szőrszál jut. Körülbelül 10 méter mélységbe és 1-2 percig merül maximálisan. Természetes ellenségei - róka, nagyobb ragadozó madarak - inkább csak a kölyköket veszélyeztethetik.

Magyarországon kiemelkedően sok vidra él Európa más országaihoz viszonyítva, elsősorban a Dél-Dunántúl halastavainál. Fokozottan védett faj, hazai veszélyeztető tényezői a vizes élőhelyek pusztulása, vízközeli autóutak építése és egyes vidrákról alkotott tévhitek. Hazai körülmények között a szennyezőanyagoknak kevesebb szerepe van a veszélyeztető tényezők között, de a vízi tápláléklánc csúcsán álló élőlénynél potenciális veszélyként felsorolható. 1995-ben az Alapítvány a Vidrákért vezetésével országos mozgalom indult a vidrák megmentésére és a populáció megfigyelésére.

Állatkertekben korábban gyakrabban tartott faj volt, mint manapság. Napjainkban fogságban elsősorban közeli rokonát, az ázsiai törpevidrát tartják. Magyarországon például a Szegedi Vadasparkban, a Jászberényi Állat- és Növénykertben és a Gyöngyösi Állatkertben láthatjuk. Ezen kívül fogságban a Lábod-Petesmalmi Vidraparkban találkozhatunk vidrával Magyarországon.