Július 9-én megemlékezést tartott a Vasúttörténeti Alapítvány a szegedi MÁV székházban, az épület fennállásának 125. évfordulója alkalmából. A rendezvényen Cseh Attila, forgalmi osztályvezető szűk egyórás előadásban ismertette a Székház történetét, a kezdetektől, a különleges bővítésen át, az 1956-os forradalomban betöltött szerepen keresztül egészen a jelenkorig.
– A magyar vasút szokásos kis késésével kezdünk – utalt arra humorosan Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány titkára, hogy a tervezettnél öt perccel később kezdődött a rendezvény.
– Annak idején egy nagyon híres vasúti tervezőmérnök, Pfaff Ferenc – aki 38 gyönyörű vasúti épületet, tervezett – megálmodta ezt a székházat. Szeged ebből a szempontból különleges, hiszen a Nagyállomást is ő tervezte – mutatott rá, majd átadta a szót Cseh Attila forgalmi osztályvezetőnek, aki szűk egyórás előadásában ismertette az épület történetét.
– 1854. március 4-én Szeged az elsők között lépett be a vasúti vérkeringésbe és ez a város színvonalát kedvező irányba mozdította el – kezdte előadását az osztályvezető.
Szabadkáról Szegedre
Cseh elmondta, hogy 1886-ban Baross Gábor, közlekedésügyi miniszter elrendelte a szabadkai üzletvezetőség átköltöztetését Szegedre, a Zsótér palotába. A MÁV ötéves szerződést kötött a ház tulajdonosával, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem ez lesz a végleges megoldás. A város nyitott volt egy külön székház felépítésére. 1893-ban átadási szerződés született, ami kimondta, hogy a város a Ferenc teret – ma a MÁV székház területe – ingyen és bérmentve átadja a Magyar Királyi Államvasutaknak. 1893. május 18-án megérkeztek Szegedre Pfaff Ferenc tervei. 1893. június 13-án írták ki a pályázatot, a befejezési határidőt 1894. július 15-re tűzték ki.
– A kivitelező 200 000 forintért vállalta a munkálatok elvégzését. Ha hiszik, ha nem, 1894. július 15-én kiadták a lakhatási engedélyt, magyarán napra pontosan elkészült az épület – fogalmazott.
Kapcsolat az Anna kúttal
Az osztályvezető az előadásában megemlítette, hogy az Anna kút – amellett, hogy nagyon szépen kiegészíti az épület karakterisztikáját – néhány évig termálvízzel szolgálta a székház fűtését. Ennek köszönhetően Magyarország első geotermikus fűtésével ellátott épülete a szegedi MÁV székház volt.
Plusz egy emelet
Szó esett arról is, hogy a második világháború során több MÁV ingatlan is elpusztult, ezért úgy döntöttek, hogy több osztályt is a szegedi székházba költöztetnek. Ennek következtében 1943-ban jelentős változás történt az épületen. Egy év alatt építettek egy plusz szintet az épületre, de úgy, hogy a tetőt nem bontották le.
– Úgy döntettek, hogy megpróbálnak egy olyan technológiát alkalmazni, amivel megemelik a tetőt, így az megmaradhatott eredeti formájában. A bővítés végül olyannyira jól sikerült, hogy kívülről szinte fel sem tűnik, hogy a harmadik emeletet utólag építették – fogalmazott az osztályvezető.
A székház melletti parkban kiállított 375-ös sorozatú gőzmozdony 1982. december 2-án került mai helyére. A krónikák szerint a mezőhegyesi fűtőháztól egészen a szegedi Tisza pályaudvarig saját lábán érkezett, ott trélerre helyezték és az éj leple alatt becsempészték a székház parkjába.
A székház szerepe ’56-ban
Szeged volt a kiindulópontja az 1956-os forradalomnak, melyben fontos szerep hárult a székházra is. – A MÁV palota adott helyett az akkori az első szabad rádiónak, a Széchenyinek, amely október 26-a és november 6-a között, sugározta a forradalommal kapcsolatos információkat – mondta a hallgatóságnak Cseh Attila, aki az előadását azzal a megállapítással zárta, hogy a MÁV székház a 125 év alatt mindig a vasutat szolgálta, és ez így van a mai nap is, hiszen a MÁV területi igazgatóságának ez a székhelye. Emellett forgalmi és kereskedelmi osztály, valamint menetjegyiroda is üzemel itt. Végül, de nem utolsó sorban a Vasúttörténeti Alapítvány székhelye is az épületben található.
– Július 8-án, Kandó Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából a Vasúttörténeti Alapítvány koszorút helyezett el a világhírű magyar mérnök szobránál a szegedi fűtőházban. (Kiemelt kép: Sulinet)
