Százhatvanöt évvel ezelőtt, 1854. március 4-én adták át a Cegléd-Szeged-Temesvár vasútvonal Cegléd és Szeged közti szakaszát. Ezzel egy új fejezet kezdődött a szegedi közlekedés életében.
Tíz óra volt az út Pestig
A Cegléd-Szeged-Temesvár vasútvonal tervei már 1847-ben elkészültek. A vasút első, Cegléd-Kiskunfélegyháza szakasza 1853. szeptember 3-ra elkészült, a Szegedig tartó szakaszt pedig 1854. március 4-én adták át. A vasutat az Osztrák Délkeleti Államvasút Társaság építtette. Egy 1854-es menetrend szerint, a vonatok tíz óra alatt tették meg a Szeged-Pest viszonylatot.
Harc a hídért
Az 1850-es évek derekán Szeged Magyarkanizsával versengett a vasúti Tisza-hídért. A rivalizálás olyan mértékeket öltött, hogy a szegedi városvezetés még egy küldöttséget is indított Bécsbe azért, hogy a napfény városában épüljön a vasúti átkelő, és ne pedig a vajdasági településen. Végül a Szegedi vasúti Tisza-híd 1858. december 2-án nyílt meg. Az átkelő gazdaságilag, kereskedelmileg és iparilag fejlődést jelentett a város számára. 1883 júliusától a Párizsból Várnáig közlekedő Orient expressz Szegednél kelt át a Tiszán.
A Nagyállomás története
Annak ellenére, hogy Szegedet már 1854-ben érte el a vasút, az első állandó állomásépületet csak négy évvel később, 1858-ban építették fel. 1902-ben, a megnövekedett utasforgalom miatt a MÁV úgy döntött, hogy átépítteti a már meglévő szegedi állomásépületét. Az átépítéshez a korszak egyik legnevesebb építészét, Pfaff Ferencet kérték fel, aki historizáló stílusjegyekkel díszítve, megalkotta a szegedi Nagyállomást.
A Nagyállomás amellett, hogy városunk egyik legfontosabb közlekedési csomópontjának számít, Csongrád megye legforgalmasabb vasútállomása is egyben. Ide futnak be a Budapestről és Békéscsabáról érkező vonatok. Igaz, a tram train építési munkálatai miatt, a Békéscsabai vonalon a vasútforgalom átmenetileg szünetel.
