Múltidéző 40. rész: Trianon hatása Szegedre

1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely következményeként Magyarország elveszítette területének kétharmadát, Szeged pedig határ közeli településsé vált. Csak a szerencsének köszönhető, hogy a város egyáltalán Magyarország területén maradt, hiszen a szerbek és a románok is igényt formáltak rá. A magyar sorstragédia paradox módon pozitív hatással is volt Szegedre, amely a határmódosításnak köszönhetően lett egyetemi város.

Egy tollvonással határ közeli település lett Szeged

A trianoni békeszerződés után Szeged közel került a román és a szerb határhoz, ezáltal elvesztette vonzáskörzetének nagy részét, és a jelentősége is számottevően csökkent. A mezőgazdaság is megsínylette a békeszerződést, ugyanis nem jutott annyi termény és állatállomány a városba, mint korábban. Bizonyos szempontból mégis szerencsésnek mondható Szeged, hiszen Magyarország része maradt annak ellenére, hogy a románok és a szerbek is igényt formáltak a városra. A szerbek két éven át megszállva tartották Újszegedet.

Trianon elleni tüntetés a szegedi városháza előtt 1920-ban (Fotó: Fortepan)

Újszeged elszakítása

1918. novemberében szerb csapatok a Belgrádi egyezményt felrúgva a kijelölt demarkációs vonalon túli területeket foglaltak el. November 17-én mintegy 1000 szerb katona vonult be Szőregre, akik sikerükön felbuzdulva néhány nappal később

Újszegedet is megszállták.

A következő hónapok eseményei egyértelművé tették, hogy a szerbek maguknak szeretnék a Tisza-Maros-szög településeit. 1919. február 4-én Újszegedet teljesen elszakították Szegedtől. A hídon attól kezdve már csak útigazolvánnyal lehetett átkelni. Aznap megalakították Újszeged községet, amely ezzel közigazgatásilag is elszakadt Szegedtől. A visszatérés nagy napja két és fél évvel később, 1921. augusztus 21-én, vasárnap jött el. Az elhúzódó békealku szerint a szerbek előző nap ki kellett, hogy ürítsék Újszegedet. Éjjel 2 óra tájban egy magyar járőr Szegedről átkelt a hídon és azt tapasztalta, hogy a szerbek valóban kivonultak.

Trianon szülte Gyálarétet

A trianoni békediktátum értelmében a Szegedtől mintegy tíz kilométerre található Gyála község a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került. A település egy kis része azonban Magyarországon maradt és Gyálarét néven önálló községgé szerveződött. Gyálarét 1921 és 1945 között Csanád–Arad–Torontál egyesített vármegye, majd öt évig Csanád vármegye Torontáli járásának volt a része. 1950-ben Csongrád megye Szegedi járásához került. 1973 óta pedig Szeged részét képezi.

Egyetemi város és egyházmegye székhely

A sok negatívum mellett pozitív változások is történtek a város életében a határmódosításokból kifolyólag. 1921-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre, a Dugonics térre költözött. Az eredetileg fogadalmi templomnak épült

szegedi dóm

pedig 1930-ban székesegyházzá vált, miután a trianoni határok véglegesítését követően az egyházmegye püspöke Temesvárról áttette a székhelyét Szegedre.

Trianon öröksége: a hármashatár

Kübekházától mindössze négyszáz méterre található a romániai Óbéba (Beba Veche) és ezer méterre a szerbiai Majdán-Rábé település. Általában május utolsó hétvégéjén az eurorégiós együttműködés jegyében ünnepélyes keretek között megnyitják a hármashatárt a három ország és a három település között.