Múltidéző 21. rész: A szegedi dóm története
Az 1880-ban megálmodott, majd 1930-ban felszentelt szegedi fogadalmi templom a születése óta a város jellegzetes szimbólumának számít. Emellett a szeged-csanádi egyházmegye székesegyházaként fontos szerepet tölt be az ország vallási életében. A kereszténység legfontosabb ünnepe, a karácsony alkalmából felidézzük szeretett városunk fogadalmi templomának történetét.
1880. november 28-án a szegedi városatyák elhatározták, hogy az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból templomot emelnek a város szívében. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is megvalósítható tervet találtak. A város vezetése végül 1883. január 22-én a Dömötör-torony melletti területet jelölte ki a templom építésének helyéül. A neoromán stílusú épületet Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója és Foerk Ernő közösen tervezték. A terveket 1913. március 18-án fogadták el a városatyák.
A kőbe épített jel
A templom alapkövét ünnepélyes keretek között 1914. június 21-én rakták le. A díszünnepségen Glattfelder Gyula csanádi püspök kőbe épített jelnek nevezte az épülő dómot. – Kedves jó híveim –mondotta többek közt –, ez a fogadalmi templom, amely épülni fog, kőbe épített jel lesz, hogy a magyar népet – nemcsak a szegedi népet, hanem az egész magyar népet –, melynek szíve talán leghangosabban itt dobog az Alföld szívében, hogy ezt a magyar népet istentől elszakítani nem lehet soha – olvasható a Délmagyarország 1914. június 23-i számában.
Az első világháború miatt félbe kellett hagyni a munkálatokat, sőt egészen 1923-ig szünetelt az építkezés. 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán celebrálta Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra.
Harmincezer ember a felszentelésen
1930. október 24-én Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében felszentelték a dómot. A korabeli újságok beszámolói szerint közel harmincezer ember vett részt a díszes ünnepségen. – Az óriási tér este hat óra óta nyelte az emberek százait, ezreit. Voltak olyanok, akik már délután odaálltak, hogy este kilenc órakor részesei lehessenek a felvonulásnak. A térre vezető utcákon emberfolyók torkoltak a templomtéri tengerbe. Este nyolc órakor tízezer, kilenc órakor tizenötezer és mire kirobbantak a bengáli tüzek a tornyok magasságában, harmincezernyi tömeg állott az árkádok között. És akik nem fértek el a téren, azok a kívül eső utcákból nézték a nagyszerű kivilágítást – olvasható a Délmagyarország 1930. október 26-i számában.
Ezeréves közösség szimbóluma
– A szegedi dóm az egyház hagyományában nemcsak fogadalmi templom, hanem székesegyház is – mondta Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök. – Minden egyházmegyének, ami területi egységgel bír, szükségszerűen rendelkeznie kell egy székesegyházzal. Ez szimbolizálja az élő kövekből épült egyházmegye egész közösségét. A mi esetünkben ez egy közel ezeréves közösség, hiszen 12 év múlva, 2030-ban ünnepeljük az alapítás ezredik évfordulóját – fogalmazott a püspök.
Fogadalmi templomból székesegyház
A szegedi dóm eredetileg fogadalmi templomnak épült, de 1930-ban székesegyházzá vált, ugyanis a trianoni határok véglegesítését követően az egyházmegye püspöke Temesvárról áttette a székhelyét Szegedre. A szegedi dóm kezdettől fogva a Csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi Egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. Emellett a katedrális a szegedi városkép jellegzetes eleme.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
