Harkai István: A rendőrnek a közterületen van a helye – interjú

Nincs széttagolva a Szegedi Rendőrkapitányság az őrsök újranyitásával Harkai István szerint, mert azok már nem a régi szisztéma szerint működnek. A városi rendőrkapitány úgy látja, a szegedi kamerarendszernek még van hová fejlődnie. Ha Harkai Istvánon múlna, minden Szegedre vezető útra rendszámfelismerő kamerákat telepítene.

– Nincs még egy teljes éve, hogy a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság vezetését követően a szegedivel bízták meg. Látja már, hogy a két város problémái mennyiben különböznek? Amiket sikerült megvalósítani Hódmezővásárhelyen, azokból mit lehet átültetni Szegedre?

– A két város meglehetősen különbözik, nyilván a méreteiből adódóan, és ezáltal a kapitányság mérete is. A szegedi kapitányság pont négyszer akkora, mint a hódmezővásárhelyi. Azt gondolom, hogy átültetni az állomány vonatkozásában azt a fajta vezetői mentalitást lehet, amit meg szeretnék valósítani Szegeden, azzal a legfőbb céllal, hogy a kapitányság a közrendet és a közbiztonságot minél jobban tudja szavatolni, és ezáltal egy minél élhetőbb Szegedet tudjunk garantálni. Szeged vonatkozásában nemcsak az itt lakók, hanem az egyetemisták, az átutazó forgalom és a határ közelsége is meghatározza a munkánkat.

Dr. Harkai István 1998-ban kezdte meg pályafutását Hódmezővásárhelyen (fotó: Kovács Ferenc)– Önt még Piros Attila megyei kapitány nevezte ki 2018. július 1-jei hatállyal, de azóta a helyén Dakos József ül. Megtalálták már a közös hangot?

– Abszolút megtaláltuk az új főkapitány úrral a közös hangot. Azt gondolom, hogy Csongrád megyének meghatározó tényezője a Szegedi Rendőrkapitányság, amely ha jól tudja végezni a dolgát, akkor a nagy számok tekintetében a megyei kapitányság is jó eredményeket tud elérni. A megyei kapitányságtól minden segítséget megkapok, ami egy ilyen mamutszervezet működtetéséhez szükséges.

– Piros Attila kapitánysága alatt több személyi változást is eszközölt, illetve megszüntette az őrsöket, amelyek most újra működnek. Nincs így nagyon széttagolva Szeged? Vannak megyeszékhelyek, ahol a megyei és a városi kapitányság egy épületben működik, mint például Kecskeméten…

– Ez egy nagyon fogós kérdés. Nyilván a mi létszámunkból kifolyólag perpillanat nincs akkora épület Szegeden, ami a megyei és a szegedi kapitányságnak az állományát egy kézben tudná tartani. Az őrsök megnyitásával nem vagyunk széttagoltak, mert nem a régi szisztéma szerint működünk, ugyanis a szolgálatvezényléstől kezdve az eligazításon, beszámoltatáson át egészen a panaszoknak a kezeléséig minden a szegedi kapitányságon történik. A tarjáni őrshöz tartozó rendőrök például ott vannak kint, de az eligazítást, a gépkocsit, a fegyvert a szegedi kapitányságról kapják, és itt veszik fel. Az írásos tevékenység és a pihenőidő, amit a tarjáni őrsön töltenek a rendőrök, mind azért van, mert az én felfogásom szerint a rendőrnek a közterületen van a helye.

Harkai István 2018. július elsejei hatállyal váltotta Zélity Lászlót a Szegedi Rendőrkapitányság élén (fotó: Kovács Ferenc)– Van elég rendőr Szegeden, mert országos probléma a munkaerőhiány?

– A Szegedi Rendőrkapitányság helyzete az interjú készítésének időpontjában (április 15-e – a szerk.) kezelhető, mert az általam meghatározott közterületi szolgálat teljesíthető. Szegeden 24 órában 14 autónak kötelező kint lennie, ez alatt nem fogadom el a szolgálatvezénylést, és ehhez jönnek a sándorfalvi, röszkei, illetőleg a mórahalmi területek, amelyeket szintén le kell fednünk 0-24 órában.

– Van lehetősége a rendőröknek plusz munkát vállalni, illetve, ha túlóráznak, kifizetik nekik vagy csúsztatniuk kell?

– Minél többet keres a rendőröm, annál jobb. Ha és amennyiben valaki szeretne pluszmunkát vagy túlórát vállalni – a jogszabályok adta szigorú keretek között –, akkor nálam nyitott ajtókat dönget. A túlórákkal kapcsolatban a szegedi rendőrök eldönthetik, hogy mit szeretnének, több pihenőidőt vagy magasabb fizetést, ez teljes mértében rájuk van bízva.

– Április 26-án, az interjú megjelenésének a napján kerül napirendre a közgyűlésen a tavalyi évi beszámolója. Mit tartalmaz az összegzés?

– A beszámoló a 2018-as eredményekről szól. Vannak területek, ahol még fejlődni szükséges, és vannak olyan területek, ahol az elmúlt 8-10 év legjobb eredményeit értük el. Részletekbe menően ezt most nem taglalnám, várjuk meg, amíg a közgyűlés megtárgyalja.

– Folyamatosan panaszkodnak Szegeden a hajléktalanokra, akikből szemmel láthatóan sokan vannak a városban. Mit tud tenni a rendőrség a helyiek érdekében?

– A hajléktalanság össztársadalmi kérdés. A hajléktalanok is nyilván magyar állampolgárok, ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint bárki más az országban. Azt gondolom, hogy a hajléktalanokkal kapcsolatos kérdéskörben nagyon jól együtt tudunk működni a szegedi önkormányzattal, amelytől megkapunk minden segítséget. Ami jogsértést most el tudnak követni, az a kéregetés, koldulás. Ez szabálysértésnek minősül. Ezekre fokozottan odafigyelünk, és nem véletlen rendeltem el, hogy a Kárász utca és környékén folyamatos, 12 órás rendőri jelenlét van.

– Ez egy nehéz helyzet, mert a rendőrnek egyszerre kell emberséget tanúsítania, betartatnia a törvényt és a helyiek érdekeit is nézni…Ebben a háromszögben hogyan tudják megtalálni a legjobb megoldást?

– Hódmezővásárhelyen is azt mondtam, hogy számomra nincsen kicsi vagy nagy ügy. Minden várost a saját adottságai szerint kell megítélni. A város közbiztonsági helyzete nemcsak a bűncselekménytípusokból és a felderítési hatékonyságból áll, hanem áll azokból a helyi problémákból, ami itt tapasztalható Szegeden, és egy ilyen helyi probléma a hajléktalanok kérdése. Nem véletlenül állt bele a Szegedi Rendőrkapitányság ebbe a feladatkörbe, hogy ezt tudjuk kezelni, mert ez itt perpillanat gond és probléma. Viszont azt is el kell mondani, hogy az új szabálysértési törvénybe a közterületen való tartózkodás is belekerült, viszont ha valaki a padon alszik, az még nem jelent életvitelszerű közterületi tartózkodást. Az életvitelszerű az, ha például behúzódnak bódékba, ahol személyes tárgyaikat tárolják. És ráadásul ezt az éjszakai órában kell, hogy elkövesse, hiszen akkor lesz bizonyítható, hogy ő valóban ott él életvitelszerűen. De ez nem a belvárosi részben jelent a gondot, hanem a külterületeken, az erdőkben, árterekben. További probléma, hogy ezek az emberek nem szívesen mennek be a szállókra, mert alkoholos befolyásoltság alatt nem fogadják őket, és ez a hajléktalanok esetében elég nagy visszatartó erő.

A szegedi rendőrkapitány minden hónap első hétfőjén tart vezetői fogadóórát 14 és 16 óra között (fotó: Kovács Ferenc)– Mit gondol a szegedi droghelyzetről, a határ közelsége miatt ez itt nagyobb gondot jelent?

– Szeged nagyságát, lélekszámát, összetételét tekintve semmivel nem fertőzöttebb kábítószer tekintetében, mint más megyei jogú város. A kábítószerrel kapcsolatos bűnözés fogyasztói oldalról szintén össztársadalmi probléma, amelynek a gyökere otthonról indul el. Picit nagyobb odafigyelés a gyerekekre talán tudná hozni azt a fajta eredményt, hogy nem lesznek belőlük fogyasztók. Mert ugye alapszabály, hogy a kereskedő csak akkor tud megélni, ha van kereslet.

– A rendőrök munkáját és a bizonyítási eljárást is megkönnyítik a térfigyelő, közterületi kamerák. Milyennek ítéli a mostani rendszert?

– Az önkormányzat ötven millió forintot különített el a kamerarendszer fejlesztésére tavaly szeptemberben, a konkrét helyszínek is megvannak. Ennek nagyon örültem, mert a szegedi kamerarendszernek még van hová fejlődnie. Ebből a pénzből ki tudunk alakítani egy olyan bázist, ami folyamatosan fejleszthető. A tervekben szerepel, hogy a most meglévő kamerákat – amelyek régebbi konstrukciók – szintén le kell cserélni, hogy az új rendszer tudja majd kezelni azokat.

– Szegeden közel kétszáz kamera működik az önkormányzat hatáskörében, de csak 26 nevezhető közterületi kamerának, mert a többit önkormányzati cégek üzemeltetik. Ön mennyivel lenne elégedett, és mi az a minimum mennyiség, ami Szegeden elvárható lenne?

– A minimum és maximum mennyiséget nem tudom megmondani. Én egy dolgot szeretnék elérni a kamerarendszer vonatkozásában: Szegedre egyetlen egy bekötőúton se tudjon úgy bejönni senki, hogy én azt ne tudjam. Nagyon nagy vágyam, hogy olyan rendszámfelismerő kamerák létesüljenek, amelyek segítségével dokumentálható, hogy ki jött be a városba és ki ment ki. Ez a nagy átutazó forgalom miatt is fontos. A tisztességes embert biztos nem fogja zavarni, aki meg nem tisztességes szándékkal érkezik, az ne is jöjjön Szegedre. Ez az én álmom.