Gazdaság

Szomorúság: Szeged az utolsó városok egyike

Szomorúság: Szeged az utolsó városok egyike

2018. december 6., csütörtök
Szomorúság: Szeged az utolsó városok egyike

Szinte minden magyarországi nagyváros jobban pörög, mint Szeged; sokkal több pénzből gazdálkodhatnak és több a bevételük is. Összehasonlítás!

A szegedi közgyűlés az év elején 57 milliárd forintos főösszeggel fogadta el a költségvetést. Debrecenben viszont az idei tervezett költségvetés főösszegét több mint 115 milliárd forintban határozták meg, Kecskeméten pedig egy évvel ezelőtt 44,7 milliárd forintos főösszeget terveztek a 2018-as évre, amit év közben 62 milliárd forintra módosítottak. Pécsen a 2017-es évre a költségvetésben eredetileg előirányzott bevétel 48,6 milliárd forint, melyhez képest 64,8 milliárd forintra alakult a tényleges bevétel, míg a tervezett 48,6 milliárdos kiadás helyett 34,2 milliárd volt tavaly. Székesfehérváron a tavalyi év költségvetési kiadási főösszege 38,4 milliárd forintra jött ki.

A Pick Szeged Zrt. Szeged második legnagyobb munkáltatója.

Szegeden kétszer módosították a költségvetést. Először a nyáron 59 milliárd forintnál, szeptemberben pedig 64 milliárd forintnál állt meg a büdzsé főösszege. Szentgyörgyi Pál alpolgármester az utóbbi módosítás bizottsági ülésén azt mondta, hogy megnövekedtek a beruházások költségei, de például a belvárosi temetőben a nyári vihar okozta károk helyreállítása szintén indokolta a költségvetés módosítását.

Mindemellett Szegeden találtak forrást arra 2018-ban, hogy az önkormányzati cégek alkalmazottainak jövedelméért 500 millió forintos béremelési alapot hozzanak létre.

2018-ban a költségvetésben 9,3 milliárd forint iparűzési adóbevétellel számoltak a szegedi költségvetés összeírásakor, ami körülbelül a teljes, 13,4 milliárdos tervezett adóbevétel 75 százaléka.

Győrben ugyanez az adat a tavalyi évben a 23 milliárd forintot is meghaladta – a Rába-menti város 80 milliárdos 2017-es bevételének több mint negyede, ezen kívül építményadóból és idegenforgalmi adóból származó bevétel is folyt be Győrnek, ahol 22 067 vállalkozást jegyeznek. Itt a 2017-es kiadások meghaladták a 66 milliárd forintot.

Pécsen 2017-ben az összes adóbevétel 11,3 milliárd forint volt, melyből 7,3 milliárd forint az iparűzési adóból befolyt összeg. Ugyanott a 2018-as költségvetésben szereplő tervezett iparűzési adóbevétel 7,4 milliárd forint. Debrecenben tavaly 12,2 milliárdra rúgott az iparűzési adó, melyet 300 millió forint híján 2018-ban szeptember végéig sikerült elérni. Kecskeméten 9 milliárd forint iparűzési adóbevétellel számoltak a 18-as költségvetésben a város 11 milliárd forintos adóbevételéből. Megkeresésünkre egyelőre nem reagált a szegedi önkormányzat, így a legfrissebb adatokhoz nem tudtunk hozzáférni, azonban 2016-ban a szegedi önkormányzat adóirodáján 12 300 jogi személyiségű céget, valamint 8 300 egyéni vállalkozót tartottak nyilván. Debrecenben, ugyanebben az évben 29471 vállalkozást jegyeztek. Székesfehérváron 12 132 helyi iparűzési adóalanyt tartanak számon jelenleg – 2016-ban több mint 15 milliárd forint iparűzési adó folyt be a város kasszájába, ami abban az évben a város összes adóbevételének majdnem a 89 százalékát tette ki. Pécsen 19 767 vállalkozást jegyez a helyi önkormányzat jelenleg. Kecskeméten tavaly év végéig 17 747 vállalkozást tartottak számon.

Élen jár az egyetem

A város legnagyobb foglalkoztatója a Szegedi Tudományegyetem. Az egyetem honlapján megtalálható 2015-ös adatok alapján 8770 főt alkalmaztak. Ez toronymagasan a legnagyobb szám, a szegedi székhelyi munkáltatók sorában a Pick Szeged Zrt. követi az iparkamara 2017-es Top 100 kiadványa szerint. A Pick 2016-ban 2956 főt foglalkoztatott.

A húsgyár után a Sole-Mizo következik a lista szerint 950 fővel, utána pedig 925-tel Szegedi SZEFO Zrt. Az IKV Zrt. volt az ötödik legnagyobb szegedi székhelyű foglalkoztató 2016-ban: az ingatlankezelőnél 654 főt alkalmaztak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.