Nemes Jeles László: Oscar-díj után könnyebb filmet forgatni

A Saul fia Oscar-díjas rendezője Szegeden járt kedden az új filmje, a Napszállta közönségtalálkozóval egybekötött premier előtti vetítésén.

A Napszállta Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje. Idén is az ő filmjét nevezte be Magyarország az Oscar-díjra, illetvea velencei filmfesztiválon a rendező filmjének ítélték oda a kritikusok díját. Az 1913 nyarán játszódó filmben egy fiatal nő életén keresztül tekinthet be a néző az Osztrák-Magyar Monarchia különböző osztályainak mindennapjaiba. Ugyanúgy megjelenik a város mocska és aljassága, mint a fényűzés és a luxus, ami a legtöbb esetben csak a gazdagok titkait hivatott elrejteni. A rendezővel a vetítés után a nézők egy közönségtalálkozón ismerkedhettek. A majdnem egy órás beszélgetés alatt Nemes Jeles László többek között azt is elárulta, hogy azért ragaszkodik a 35 mm-es film technikájához, mert szerinte a mozik varázsa a kézzel fogható filmeken rejlik.

– A közönségtalálkozón igazán markáns véleményt fogalmazott meg a technológiáról. Ez jelentheti azt, hogy a jövőben várhatunk öntől egy sci-fi filmet?

– Jó lenne, jó ötlet lenne. Ahhoz viszont még meg kéne találnom

az

anyagot. Komolyan gondolkozom ezen. Nem okozna problémát, hogy amerikai filmes stúdiókkal dolgozzak, csak az a kérdés, hogy mennyi kontrollt tudok megtartani. Ha azt elveszítem, akkor csak egy olyan

személy

leszek, aki felveszi az anyagot.

– Oscar-díjas, elismert rendezőként megnyíltak ön előtt a kapuk? Könnyebb volt elkészíteni az új filmet, illetve a következőt még könnyebb lesz?

– Igen. Könnyebb volt finanszírozni a Napszálltát, de még a szereplőválogatás is könnyebb volt. Többen jelentkeztek, jobban odafigyeltek, mindenki még erősebben próbálta a legjobb teljesítményt nyújtani. Az első filmnél, mikor még csak a Filmalap hitt benne, a magyar stábom nagyon komoly munkát tett le az asztalra, pedig akkor még nem tudtuk

,

mi lesz belőle. Azt pedig, hogy a jövőben mi lesz, mit fogok csinálni, még nem tudom.

– A tavalyi Oscar gála után találkozott Spielberggel. Mit mondott önnek?

– Vele többször is találkoztam. Nagyon örült annak, hogy díjazták a Saul fiát. Azt gondolta, hogy egy nagyon fontos film, ami hozzájárult ahhoz, hogy a holokauszt emlékét megtartsuk a világban.

N

agyon fontos eredménynek találta. Azt mondta, hogy sokat kellett várni, hogy a Schindler listája után készüljön egy olyan film, ami a világot megmozgatja. Később azt is megkérdezte, hogy

an

fogom növelni az új film produkciós értékét. Én

pedig

mondtam neki, hogy nagyon sok réteg lesz és sok por. Ez tetszett neki. A porozás tetszett neki.

– A Napszállta nem csak látványban hasonlít a Saul fiához, hanem még történetileg is. Milyen kapcsolat van a kettő között?

– Vannak kapcsolódási pontok a két film között. A Saul női szereplőjét és a Napszállta női főszereplőjét ugyanaz a színésznő alakítja.

Persze

nem

szàndékosan

csináltam

igy

, ez bennem is

utólag realizálódott.

– Filmértő művészként mi az ön kedvenc alkotása?

– Kubrickot nagyon szeretem. A Barry Lyndon a nagy kedvencem. Borítókép: Belvárosi Mozi