Írjon nekünk

Közélet

Örök EHÖK-elnök: Valamikor ennek véget kellett vetni

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tegely jozsef.jpg

Megjelent:

Váratlanul lemondott Török Márk az egyetem hallgatói önkormányzatának (SZTE EHÖK) elnöki posztjáról 11 év után. Az időzítés nem véletlen: Rovó László most kezdte el rektori ciklusát, az egyetem vezetőségével együtt újulna meg a hallgatói szervezet. Az örökösnek vélt hökös továbbra is marad az EHÖK-ben felügyelő bizottsági tagként, de könyve kiadásán is ügyködik.

– Ezen gondolkoztál sörözés közben, hogy így fog befejeződni az elnökséged?

– 10 év után az ember azon is gondolkozik, hogyan menjen el és mikor. Az EHÖK szempontjából az időpont sem volt utolsó. Ilyen cezúra az egyetem életében nem sokszor van, hiszen július 1-től új rektorunk és négy új rektorhelyettesünk van. Ezt figyelembe kellett vennem nekem is. Bármilyen furcsa, csináltam volna akár egész életemben is ezt, de sajnos ez egy generációs szakma. Valamikor ennek végét kellett venni és ez egy ideális időpontnak tűnt. A konkrét időpontot azért választottam, mert minden egyetemi vezető megújul, ilyenkor a hallgatói önkormányzat is foglalkozhat a saját megújulásával.

– Miért Papp Viola lett az utódod?

– A választmány döntött így, de én jelöltem. 10 év után az a minimum, hogy nagyjából tisztában legyen az ember az általa vezetett szervezet rutinrangsorával. Viola két évig vezette az egyik legnagyobb hallgatói önkormányzatot, kitüntetéssel diplomázott, az első lány EHÖK-elnök. Orvos-közgazdásznak tanul. Azok a kritikák, amik az elmúlt években velem kapcsolatban elhangozhattak, az most semmilyen formában fel sem merülhetnek.

– Nem gondolod, hogy ugyanazt fogja gondolni a közvélemény, mint amikor Zelena András vezette az EHÖK-ot 2008-ban és ismét megmarad a befolyásod?

– A felügyelő bizottságba választottak meg. A legtöbb ember keveri a hallgatói önkormányzat viszonylag összetartó közösségét azzal, hogy nekem igényem volna arra, hogy a következő 7-8 évben én mondjak meg mindet. Nagyobb struktúrák, új dolgok érdekelnek.

Ahogy mondtam, ez egy generációs terület. Már a legtöbb EHÖK-taggal van egy évtizedes különbségem, ami csak nőni fog. Feb-tagként még valamennyi befolyásom nyilván lesz egy ideig az EHÖK működésére, de ez kopni fog.

– Nagyobb struktúrák alatt mit értesz? Parlament? Önkormányzat?

– Vagy világbékét. A globális felmelegedést, bálnák megmentését és atommentes világot. De komolyra fordítva a szót, egyelőre nem tudom.

– Mi az, amit biztosan tudsz?

– Most egy nagyon vad nyári buli szezonra készülök. Vannak olyan diplomáim, amiket nem tudok felvenni, mert szakmai nyelvvizsgám nincs, ezt most nyáron bepótolom. Mivel elmúltam 30, ezért valamilyen felnőtt irányba is el szeretnék mozdulni, de hogy mit fogok csinálni, azt nem tudom elmondani, mert nem úgy hököztem, hogy most van az a pont, ahol dobbantani tudok valahova. Nem is igazán érdekelt ez a szempont. Ezen kívül elküldtem két kiadónak is A mozgalomban című könyvem kéziratát, már csak a szerkesztés vár rá és valószínűleg még idén megjelenik.

– Arra emlékszel, hogy 2004 óta milyen szakokra jártál?

– Persze. Nem nagyon hagytam abba szakot. Történelemre jártam, társadalomtudományra, jogra, magyar-kommunikációra, ifjúságsegítőre, és két speciális kommunikáció szakra. Még van egy szakom, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatás nevű jogi alapképzés, amit eddig eléggé elökörködtem.

– Hány helyen van jogviszonyod?

– Még két pesti egyetemen. Ez nem titok egyébként, csak 4-5 éve viszonylag benőtt a fejem lágya és rájöttem, hogy a fontosabb szakjaimon nem jó, ha éppen perben vagy haragban állok a vizsgáztatóval vagy az oktatóval. Nem volt egyébként panaszom, de megpróbálok olyan oktatóknál vizsgázni, akik nem igazán ismernek azon kívül, hogy bemegyek a vizsgára.

– Egy korábbi interjúban azt mondtad, hogy egységes kollégiumi vezetést szeretnél elérni és a jegyzettámogatást rendbe hozni.

– Ez egy tíz éves célja a hallgatói önkormányzatnak. Ezt nem sikerült elérnem. Ha valaki szeretné összeállítani a kudarclistámat, akkor többek között ezeket be lehet írni.

– Mi szerepelne még a kudarc listádon?

– Ha szűken vesszük a hallgatói önkormányzat jogköreit és küldetését, akkor azt hiszem, hogy nem sok. Olyan dolgokat tudnék mondani, ami megint csak azzal kapcsolatos, hogy nem én vagyok már az ideális elnök. Alapvetően pepecsmunkákra gondolok. Például nekem ahhoz már nincs türelmem, hogy a hallgatói sajtóban, vagy a külügyekben az a 10-15, szinte önkéntesként vagy minimális közéleti ösztöndíjban részesülő hallgató szervezetten, hosszabb távon csinálja a feladatát. Nagyobb, makro-szempontból egyértelműen nem tudtam az egyetem ügyeit olyan irányba tolni eléggé, ami nekem a meggyőződésem volt, hogy abba kéne.

– Ezt bántad a leginkább a 11 év alatt?

– Igen. 2010-ben 30 ezer fölött volt a hallgatói létszáma az egyetemnek, ma 20 ezer alatt van. Ez egy nagyon súlyos és kibeszéletlen ügye az egyetemnek. Nem beszakadás történt, ezt lehetett előre látni. Évről-évre súlyos csökkenés történt az egyetemen. Ráadásul abban sem voltunk elég erőszakosak, hogy a Szegeden imádott listafétist, hogy az ötszázadik legjobb egyetem vagyunk a világon, leküzdjük. Ez arra jó, hogy elfedjük a strukturális problémákat. A sajtó nagyon szereti az ilyen listákat, de abszolút fals következtetések jöhetnek csak ki belőle. Nem tudom, hogy hogy lehet annak örülni, hogy az 500 egyetemben benne vagyunk. Arról nem is beszélve, hogy nem nagyon lehet ezeket összehasonlítani.

A legviccesebb ezekben a listákban, hogy az utóbbi fél évben pont, hogy valamit javult az egyetemi helyezés. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy durván csökkent a hallgatói létszám, míg az oktatói létszám nem.

Az ilyen listák egyik mérőszáma pedig az oktatók és a hallgatók számának aránya. Ebből nem sülhet ki sok jó. Amikor a rektorválasztáson az EHÖK előre közölte, hogy kit támogat, akkor azt a célt jelöltük meg, hogy tudatosan, rámenősen, aforizmákat és közmondásokat kerülve érdemben növelni kell a hallgatói létszámot, mert nagy baj lesz.

– Az viszont sikerként könyvelhető el, hogy az egyetemi napok (SZEN) bekerültek a zajvédelmi rendelet kivételei közé?

– Bevallom őszintén, hogy fogalmam sincs hogyan sikerült ez. A városháza a társadalmi egyeztetés és tárgyalás egy olyan különös formáját valósította meg, úgyhogy nem igazán tudom, hogyan került be a csendrendeletbe kivételként az egyetemi napok. Valakik valakikkel beszéltek bizonyára, de nyilván hosszabb távon is fel voltunk készülve arra, hogy napirenden tartjuk a kérdést, vagy ha úgy tetszik: hőbörgünk.

– Nem valószínű, hogy mindenki elhiszi, hogy egy hallgatói demonstráció után a közgyűlésen az EHÖK-nek nincs köze ahhoz, hogy kivételként került be az egyik rendezvénye.

– Remélem, hogy van közünk hozzá, de naivak se legyünk! Nagyon vicces vagy éppen szomorú lenne, ha 200 aranyos sráctól valaki megrémülne. A következő közgyűlésen már forgóajtóval ki fogják zárni a lakosokat a közgyűlésből. Egyben biztos vagyok: ez a rendelet ebben a formában törvénytelen és meg is fogjuk vizsgálni, hogy ezt hogy lehet kidobni a kukába.

– Mégiscsak van valami lobbi ereje az EHÖK-nek.

– Szerintem nem az EHÖK-ről van szó, hanem az egyetemről.

– Szabó Gáborral milyen volt együtt dolgozni?

– 2010-ben az EHÖK váltást akart. Ezt el is érte, nyilván nem egyedül. A hivatalos viszonyom korrekt volt vele. Ha valamit akartam, akár telefonon is fel tudtam hívni, de ugyanez fordítva is igaz volt. Ha nem volt sürgős, akkor 2-3 nap alatt be tudtam hozzá jutni. Ilyen szempontból nem tudok rosszat mondani a rektorról. Azt gondolom, hogy ő egy tisztességes ember. Nyilván voltak feszültségek, ennek alapvetően az volt az oka, hogy mi 2010-ben egyértelműen egy hangsúlyos váltást szerettünk volna és maga a rektorjelölt fellépése is ilyen irányba mutatott. Az apparátus, a rektor stábja viszont semmit nem változott, ugyanaz működött tovább. Az apparátussal, például a rektorválasztás miatt is, addig is komoly konfliktusaink voltak. Egy olyan egyetemet képzeltem el, ahol a választott döntéshozó szervek hoznak döntést, nem a bürokraták. Ha össze akarom hasonlítani, hogy a pályám elején egy fegyelmivel akartak kicsapni az egyetemről, azt hogyan csinálták és a visszamenőleges számolgatás hogyan lett bonyolítva, akkor ez egy tisztességesebb megmérettetés volt.

– Hallgatói éveid végére értél?

– Sose hitte el senki, de valószínűleg tanulgatni fogok valamit mindig.

Nem voltam egy nagyon precíz tanuló sosem, de élvezem is a tanulást, ha érdekes az anyag.

Pedig már nehezen tűröm, hogy szinte minden szakon vannak teljesen felesleges tárgyak és nyilván az a tárgy van az oktató részéről a világon a legkomolyabban véve, de azt gondolom, hogy az egyetemisták többsége ezt érti. Ennek ellenére szerintem valamit tanulni fogok mindenképpen.

– Tervezed, hogy máshol is hökös leszel?

– Nem. Ezt a biológiánál jobban nem oldja meg semmi. Nekem nincs a négy éves korláttal sem bajom, de nagyon úgy néz ki, hogy rám lett írva ez a jogszabály. Nyilván nem azért, mert valakit nagyon érdeklek Pesten, hanem az egyetem jól lobbizott. De felmerülhetne ez akár a tanszékvezetőknél, akár a kancellároknál és nagyon sok más helyen is. Annak sok értelmét nem látom, hogy kiragadják a HÖK-elnököt, hogy az márpedig csak négy évig lehet.

– Nem akarsz politikus lenni?

– Azt nem mondtam. Az biztos, hogy nem fogok két év múlva semmilyen pártba begrasszálni.

– Ez azt jelenti, hogy te alapítanál pártot vagy függetlenként politizálnál?

– Nem. Azt jelenti, hogy nem is gondolkodom rajta. Amin nagyon gondolkodok és ki is röhögtek érte legutóbb, hogy önfenntartó tanyát szeretnék üzemeltetni a buliszezon után.

– Pletyka szinten terjed egy olyan információ, hogy Budapesten integettél a parlamentnek, hogy “Helló bébi, még találkozunk!” Ennek van alapja?

– Ennél furábbakat is hallottam már. Nem emlékszem ilyenre. Hallottam olyanról, hogy éppen drogelvonón vagyok, de olyanról is, hogy melyik politikusoknak vagyok a védence. Ezeknek nincs alapja, egy kis város kis közéletének belterjes bulvársztorijai, ettől még persze lehet szeretni a várost.

(Fotók: Kovács Ferenc)

Kommentek

Hírzóna

Szerb és román kollégáival tárgyalt Dakos József megyei rendőrfőkapitány

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tegely jozsef.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tovább erősítik az együttműködést a felek.

Tovább olvasom

Hírzóna

A vidéki egyetemeknek népességmegtartó szerepük is van

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tegely jozsef.jpg

Megjelent:

Szerző:

Ahol nincs értelmiség, ott hosszú távú fejlődés nem lehetséges.

Tovább olvasom

Hírzóna

Családtörténeti konferenciát tartanak Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tegely jozsef.jpg

Megjelent:

Szerző:

A család a nemzet fennmaradásának záloga – mondta Illés Boglárk. helyettes államtitkár

Tovább olvasom

Aktuál