Javult a helyzet, de még mindig szemetelnek a Bertalan híd lábánál

1977 egy fontos dátum Szeged történetében, ugyanis abban az évben adták át a Felsővárosi, vagyis a Bertalan hidat. Az elmúlt években a fontos közlekedési csomópontokat összekötő átkelőről leginkább a lábánál levő hajléktalantanya, valamint a szemétrakások miatt beszéltek az emberek. Azóta sokat javult a helyzet, de még mindig sok a szemét a híd aljánál.

Ahogy a Bertalan híd lábához érkeztünk, először a lepusztult, düledező, málló vakolatú alkotóházon akadt meg a szemünk. A betört ablakok, és a ház oldalán levő mély repedések együttese lehangoló látványt nyújt a Római körút és a Maros utca sarkán. Miután túltettük magunkat a kezdeti sokkon, szemügyre vettük a híd alatti részt. Sokáig a hajléktalanok közkedvelt terepe volt ez, ám most egyetlen fedél nélküli embert se találtunk és még egy árva matracot se, de azért az elviselhetetlen ürülékszag, valamint a szanaszét hajigált feles üvegek arról árulkodnak, hogy a csavargók nem tűntek el véglegesen a híd aljáról.

A lepusztult alkotóház (Fotó: Kovács Ferenc)

A híd végéhez közeledve egy seregnyi galambra lettünk figyelmesek, akiket egy idősödő bácsi lelkesen etetett. Miután barátságosan ráköszöntünk a matuzsálemkorú polgártársra, felénk fordult, majd elkezdett panaszkodni a szemetelőkről. „Azért szidnak engem az emberek, mert a madaraknak szórok egy kis eleséget. Ez akkora bűn lenne? Mások rendszeresen ide hordják a szemetüket, de a rendőrök nem tesznek ellene semmit. Az egy dolog, hogy a galambok idepiszkítanak, de a szemetet akkor sem kellene széthajigálni. Erre még egy tábla is figyelmeztet bennünket, de úgy látszik, hogy sokan nem tudnak olvasni” – magyarázta az öregúr, miközben rámutatott az egyik szemétrakásra. Az elhajított feles üvegek közt éktelenkedő összetört televízió valóban szokatlan látványt nyújt, de azt meg kell hagyni, hogy az elmúlt évekhez képest jelentősen kevesebb szemét található a Bertalan híd lábánál. Így az öregúrnak csak részben tudtunk igazat adni, és mielőtt tovább panaszkodott volna, elegánsan odébbálltunk.

Kidobott televízió a feles üvegek ölelésében. (Fotó: Kovács Ferenc)

A híd alsó részén még mindig jól láthatóak az

egy évvel ezelőtti gyújtogatás

nyomai. Könnyen lehet, hogy a hajléktalanok eltűnése a tavalyi eseményekkel van összefüggésben, de ezt nem tudjuk biztosan. A korábban ingyenes parkolóként használt területre ma már tilos behajtani, erre egy jól látható Kresz tábla figyelmezteti az autósokat.

Amint áthaladtunk a híd alatt, megpillantottuk a tavaly átadott irodaházat, ami az egykori Széchenyi István Gimnázium helyén áll. Óriási a kontraszt az egykori alkotó ház és a nem rég épült irodaház között. Valahol ez a különös varázsa a Bertalan hídnak, mert körülötte a múlt találkozik a jövővel és a híd jelenti a határvonalat.

Kovács Ferenc képgalériája: