Elhagyatott szegedi grundok nyomában

Vasárnap véget ért a vb, és vele együtt a foci láz is Szegeden. Városunkban azonban már régóta tetszhalott állapotban van a futball, és erről a lepusztult és elhagyatott focigrundok tanúskodnak a leginkább.

Strandfoci pálya Móravároson

A túránk első állomása a Kolozsvári téri játszótér volt, ahol nem csak foci, hanem kosárpálya is várja a sportolni vágyókat. Messziről úgy tűnt, hogy strandfoci pályáról van szó, ám amikor közelebbről szemügyre vettük, akkor szembesültünk csak vele, hogy itt valaha füves focipálya volt, ám olyannyira kikopott a növényzet, hogy gyakorlatilag a szomszédos beton kosárpályán több fűszálat találtunk, mint labdarúgópályán. A játszótér többi eleme: a hinták, a homokozó, meg a különböző állatok formájára kialakított rugós játékok mind a modern kornak megfelelő állapotban vannak, csak a két sportpályát kezdte ki az idő vasfoga.

Fűszálat csak elvétve találhatunk a Kolozsvári téri grundfoci pályán. (Fotó: Kovács Ferenc)

A természet erődemonstrációja

A Retek utcában két panel sor között, fákkal körbezárt területen rejtőzik egy leharcolt dühöngő. A természet erődemonstrációt tartott az elmúlt években a grundon – a fák gyökerei kirajzolódnak a betonon, és feltörik azt. Az árnyékos pályán csupán egy eldobott cigarettás doboz utal arra, hogy jártak itt emberek a közelmúltban. Pedig régen mekkora élet lehetett itt. A lelki szemeimmel látom magam előtt, ahogy 30-40 évvel ezelőtt tömve voltak ezek a focipályák magukat Détárinak, Törőcsiknek, vagy éppen Sándor Csikarnak képzelő lelkes fiatalokkal, akik iskola után összegyűltek a panelok közt, és sötétedésig rúgták a bőrt.

Évek óta nem akad olyan ember, aki egy jól eltalált lövéssel kiszedné a pókhálót a felső sarokból a Retek utcai grund kapujából. (Fotó: Kovács Ferenc)

A romantikus fantáziálgatásomnak a pálya melletti panellakás első emeletéről kihallatszó harsány kiabálás vetett véget: „Meghalsz te köcsög!” - kiáltotta egy tinédzser, feltehetően számítógépezés közben. Ez a mondat visszarántott a nyers valóságba. Ma már a fiatalok többsége leginkább a virtuális térben tölti a szabadidejét, azok az idők már rég elmúltak amikor, egymást érték a focizni vágyó gyerekek a grundokon.

Új fejlesztés: félig beton, félig fű

Egy tömbbel odébb, a Debreceni utcában megérkeztünk túránk csúcspontjához, ahhoz a speciális hibridpályához, amelynek a fele beton a másik fele meg fű. A rozsdás, szétszaggatott kerítéssel körülvett dühöngőt szemmel láthatóan hosszú ideje nem gondozzák már, és ennek meg is van az eredménye: a fű áttörte a betont és benőtte a pálya kétharmadát. Ilyen körülmények mellett nem csoda, hogy nem szívesen töltik itt az idejüket a sportolni vágyó ifjoncok.

Szabadalmaztatni kellene a legújabb magyar fejlesztést: a pálya amely borítása beton és fű egyszerre. (Fotó: Kovács Ferenc)

Grund a centrumban

A város talán legnépszerűbb, és ma is használt grundja az a Bartók téri. Feltehetően a központi elhelyezkedésének köszönheti, hogy még nem jutott a korábban említett dühöngők sorsára. A kisebb tornatermű belvárosi iskolák tavasszal és kora ősszel előszeretettel tartják a testnevelés óráikat a Bartók téri focipályán. A terepszemlénk alkalmával azonban itt sem találtunk sportolókat, csak egy hajléktalant, aki az árnyékban pihente ki az élet nagy fáradalmait.

Hajléktalan fekszik a kosárpálya árnyékában a Bartók téren. (Fotó: Kovács Ferenc)

Az önkormányzat felújítást ígér

Mészáros Tamás, a körzet önkormányzati képviselője a Retek utcai betonpályával kapcsolatban a

Délmagyarnak azt nyilatkozta,

hogy az egész terület megújul a zöld város projekt részeként. Ősszel kezdődnek el a munkálatok: teljesen felújítják ezt a részt, és kibővítik a pálya melletti játszóteret. A balesetveszélyt azonban addig is el kell hárítani, ezért a képviselő megígérte, jelzi a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek a problémát, és megkéri őket, hogy tegyék biztonságossá a dühöngőt.

Kovács Ferenc képgalériája: