Boldoggá avatták Brenner János vértanút

Boldoggá avatták a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus papot kedden szülővárosában, Szombathelyen.

A több mint tizenötezer ember részvételél tartott latin nyelvű boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő engedélyezte Brenner János egykori rábakethelyi káplán boldoggá avatását. Ezután a helyi templomokban imádkoznak hozzá, minden évben megemlékeznek vértanú halálának "mennyei születésnapjának" évfordulójáról és a boldogok között tisztelik.

Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa (k) felolvassa Ferenc pápa dekrétumát a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjén a szombathelyi Emlékmű-dombnál.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A szertartás részeként, a szokásoknak megfelelően Brenner János ereklyéjét - szegycsontjának egy darabját - egy szentségtartóban az oltár mellé helyezték. Külön érdekesség, hogy Brenner József nagyprépost, a boldoggá avatott Brenner János öccse tette ezt. Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek azt mondta: Brenner János nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak.

"Fő bűne az volt, hogy szerették a fiatalok és szerették az öregek. Nagyon sok embert szerzett meg a hitnek, az egyháznak" - mutatott rá a bíboros.

Felidézte, hogy milyen brutális kegyetlenséggel - harminckét késszúrással, testét megtaposva, csontjait eltörve - oltották ki a fiatal káplán életét.

"Magát nem tudta megvédeni, de az oltáriszentséget megóvta a meggyalázástól" - fogalmazott Erdő Péter, hozzátéve, úgy találtak rá holttestére, hogy kihűlt bal keze még szorította az oltáriszentséget tartalmazó tarsolyt, amit a szíve fölött tartott.

Erdő Péter úgy fogalmazott: Nyugat-Magyarország "szenteket termő vidék". Már 303-ban a Diocletianus-féle keresztényüldözés során itt halt vértanúhalált Szent Quirinus, itt született 316-ban Szent Márton, az európai szent, itt élt Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa és ennek a földnek a szülötte Mindszenty József bíboros is. A szentmise záró részében Angelo Amato bíboros kiemelte: Boldog Brenner János az evangélium szerinti életre nevelte a fiatalokat, arra, hogy tiszteljék felebarátaikat, segítsék a rászorulókat, mozdítsák elő az egyetértést a társadalomban és az összhangot a családban. Tekintetének tisztaságáért és derűs modoráért mindenki szerette.

Szavai szerint az államhatalom elnyomása ellenére örömmel döntött a papi hivatás mellett. Bátor volt. Tudta ugyan, milyen veszélyes, mégis kitartott hivatásában.

A záró áldás előtt Székely János szombathelyi megyéspüspök mondott köszönetet Brenner János boldoggá avatásáért. A szertartáson számos egyházi és világi tisztviselő mellett a kormány képviseletében részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár. Forrás: MTI