A Luxemburgtól elszenvedett vereségben számomra nem csak az a fájó, hogy egy újabb fél amatőr csapat játszott cica egér harcot a “magyar álom” megtestesítőivel, hanem az, hogy a csapat gerinc és elképzelés nélkül alibizte le az egész mérkőzést.

Nagy Ádám bebizonyította, hogy nem véletlenül nő hozzá a kispadhoz Olaszországban, Dzsudzsák pedig azt, hogy már réges-régen nincs helye a válogatottban. Szipogós nyilatkozatokkal pedig tele a padlás. Fegyelmezetlen és elképzelés nélküli szaladgálás volt ez a meccs, nem labdarúgás. Emiatt hörög a teljes focit szerető társadalom. A legtöbben a bús pi#ába küldenének mindenkit, akinek köze volt a csütörtök esti meccshez. Igazuk van, hiszen nincs egyetlen olyan munkakör sem Magyarországon, ahol ilyen produkció után fizetést adnak. Ha egy kőműves olyan szakértelemmel rakná egy ház falait, amilyen fegyelmezetlenül Lovrencsics játszott a derékszögek még látogatóba sem járnának a lakásba. Ha egy sebész úgy operálna, mint ahogy Dzsudzsák focizott, réges régen a sitten rohadna a műhiba perek miatt. Ennek ellenére focistáinkat búsásan megfizetik, ők meg csak ontják magukból a szánalmasabbnál szánalmasabb nyilatkozatokat.

Oda jutottunk, hogy felül tudtuk írni az andorrai kudarcot is, hogy egy olyan csapattól szenvedtünk megalázó vereséget, amelyik története során eddig még egy döntetlent sem ért el ellenünk. Tegnap nem csupán a hitünket, de még a felemelkedés lehetőségét is elvesztettük. Csányi Sándor beletörölte a lábát megbízott kapitányunkba Szélesi Zoliba, aki talán a legkevésbé tehető felelőssé a vereségért. Sokkal inkább hibásak érte a balerina szerepben pózolgató agyonfizetett nemzeti mezes “kislányaink”, akik Európa előtt idén harmadszor zárták feltörhetetlen szarkofágba Puskásék emlékét. Szívem szerint egy lámpásba zárnám az egész válogatott keretet és bedobnám őket az óceán mélyére, hogy a jövőben esélyük se legyen azt hazudni, hogy ők egy nemzetért küzdenek. Az éjjel sajnos már nagyon régen véget ért és talán egyszer még Pintér Attilát is visszasírja valaki, bár aki ezt tenné szerintem az sincs magánál, mint ahogyan én sem a tegnap esti anti produkció óta.

Fotó: MTI