Szegeden ismertették a szociálterápiás szerepjáték hatékonyságát + FOTÓK

Széles körben alkalmazható, terápiás csoportmódszerrel ismerkedtek szakemberek Szegeden, a Magyarországi Szociálterápiás Szerepjáték Egyesület (MSZTSZJE) húsz éves jubileumi konferenciájának adott otthont a Csongor téri közösségi ház. Elhangzott, a szociálterápiás szerepjáték a személyiség utóérlelésének szelíd módszere.

A jubileumi szegedi konferenciára a szociális szférában dolgozó szakemberek, az ország több megyéjéből mintegy kétszázan regisztráltak. A Csongor téri közösségi házban „Ifjúság - kihívás. Ifjúság - kihívás?” címmel tartott programon előbb három előadás részesei lehettek az érdeklődők.

Darida Zsuzsa

, az MSZTSZJE elnöke bemutatta a szociálterápiás szerepjáték (németül STR - Sozialtherapeutisches Rollenspiel) módszerének elméletét,

Gyurkó Pál

STR csoportterapeuta a módszer alkalmazásának sokszínűségére világított rá, míg

Inges Zsófia

és

Márton Andrea

terapeuták a kamaszoknál alkalmazott módszer tapasztalatairól számoltak be. Ezt követően csoportfoglalkozásokat tartottak a közösségi házban, illetve az Eötvös József Gimnáziumban a szakemberek, ahol a programot már alkalmazók, vagy azzal most ismerkedők gyakorlati úton szerezhettek élményeket a bemutatott játékok útján. Darida Zsuzsa, az MSZTSZJE elnöke elmondta, az STR egy önállóan használható terápiás tréningmódszer, amely a szociális munka bármely területén alkalmazható, így többek között az ifjúságsegítésben és az idősgondozásban is. A módszert eredetileg a szenvedélybetegek megsegítésére dolgozták ki a 70-es években Németországban. Azóta továbbfejlesztették, széles körben hatékonyan alkalmazható. „Tartottunk foglalkozásokat börtönben élőknek a társadalmi visszailleszkedésüket segítve, továbbá munkanélküliek csoportjának, a fiatalok körében önismereti tréning gyanánt alkalmaztuk a terápiát, emellett főiskolai képzésekben vagyunk benne szintén az önismeretre alapozva, illetve léteznek az időseknek készült játékaink, amelyek a speciális igényeiknek megfelelően az élettörténet feldolgozását szolgálják. Külön csoportot képez a hit és az identitás témaköre. Teológusok, pasztorális tevékenységet végzők is bekapcsolódhatnak a munkába, a képzést követően saját híveik körében alkalmazhatják a tréningmódszert” – emelte ki Darida Zsuzsa. A Magyarországi Szociálterápiás Szerepjáték Egyesület elnöke elmondta, három nagy képzési blokk áll azok rendelkezésére, akik részt kívánnak venni a munkában. Három 150 órás képzési egységben lehet elsajátítani, hogyan lehet a szociálterápiás szerepjátékot klienskörben alkalmazni, emellett van a pedagógusképzésben is akkreditált képzésük, továbbá jelen vannak a kötelező közigazgatási képzések rendszerében, az egészségügyben, illetve a szociális ágazatban is.

„A fantázia a leggyakrabban használt eszközünk. Természetesen vannak olyan használati tárgyak is, amelyek a foglalkozások alkalmával segítenek elindítani a képzelőerőnket, de legfőképpen a saját emlékeinkkel, történeteinkkel dolgozunk. A játékok során merítünk múltbéli eseményekből, rávilágítunk arra, hogyan állunk ezzel az élménnyel a jelenben, végül pedig a jövőre irányítjuk a figyelmünket” – ismertette Darida Zsuzsa, hozzátéve, a terápiás foglalkozások egymásra épülnek. A módszer szelíd utóérlelési folyamata akkor is szerepet játszik a személyiségfejlődésben, amikor már nem csoporttag az illető. A csoportvezető feladata feltérképezni, hogy az adott csoporthoz tartozók hol tartanak, melyek az őket foglalkoztató problémák. A játékokat úgy válogatja a foglalkozásokra, hogy a résztvevők élethelyzetéhez igazodjon, ő maga is részese a közös játéknak.

Kothencz János

, a Magyarországi Szociálterápiás Szerepjáték Egyesület elnökségi tagja, a módszer képzője, csoportvezető terapeuta elmondta, a szegedi esemény a szociálterápiás szerepjáték népszerűsítésének is lehetőséget adott. Hatékony, segítő módszer a pszichoszociális ellátás területén, amely széles körben alkalmazható. A konferencia résztvevői megtapasztalhatták saját élményeiken keresztül, hogy mennyire eredményes mindez. „Húsz éve gyakorlom, elsőgenerációs terapeutája vagyok a módszernek, az elnökségben is sok feladatot vállaltunk annak érdekében, hogy minél többekhez juthasson el. Az ÁGOTA Alapítvány KÁSZPEM rendszerében is használjuk a szociálterápiás szerepjátékot. Az idei konferencia középpontjába az ifjúságot emeltük. A módszer többek között a szenvedélybetegek, gimnazista diákok, veszélyeztetett fiatalok körében is hatékonyan alkalmazható, a konferenciaközönségnek hasznosnak bizonyulhatnak az elhangzottak, valamint a saját élményen alapuló játékok bemutatása is segítette megismertetni a módszer lényegét” – emelte ki Kothencz János, hangsúlyozva, noha a szegedi esemény középpontjába a fiataloknak segítő szociálterápiás szerepjátékokat állították, azonban a módszer hasonlóképpen eredményesen alkalmazható az idősellátás területén, vagy akár a büntetésvégrehajtásban érintetteknél is.

„Bezárkózunk, nem figyelünk egymásra, beszűkülnek a kapcsolataink, emellett nem foglalkozunk eleget önmagunkkal. Nem tudjuk feldolgozni a problémákat, a stresszt, a krízishelyzeteket, mert nincs meg az a fórum, hely, ahol ezt megtegyük. Csoportos foglalkozásra a férfiakat nehezebb rávenni, elutasítóbbak, mint a hölgyek, nem mernek kinyílni mások előtt. Többségében „keménykötésű” férfiakkal dolgozom, parancsnokok, egyéb vezetők, sokkal nehezebb volt elérni náluk, hogy megnyíljanak, őszintén beszéljenek a problémáikról” – ismertette Gyurkó Pál, STR csoportterapeuta. Tapasztalatai szerint a szociálterápiás szerepjátékok által a résztvevők rátalálnak önmagukra, például meríthetnek a gyökereikből, gyermekkori emlékeikből, így könnyen ráeszmélnek arra, hogy a csoport többi tagja is hasonló problémákkal küzd, csak nem volt róla tudomásuk. Úgy gondolja, hogy egy munkahelyi közösségben sincs idő egymásra, alapvető információkat sem tudnak a másikról a munkatársak. A szociálterápiás szerepjáték ezen segíthet, a játékok élménye sokkal inkább megrögzül, a csoportos foglalkozásokon kitárul az a világ, ami korábban beszűkült, barátságok is szövődhetnek a résztvevők között.