Írjon nekünk

Közélet

Továbbra is szükségesek a határ védelmében hozott intézkedések (FRISSÍTVE)

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szilárd határőrizeti rendszer van Magyarországon, ami hazánk és az unió belbiztonságát egyaránt szolgálja – közölte Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó Röszkén. Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig azt hangsúlyozta, hogy a két éve meghozott intézkedésekre továbbra is szükség van, ezeknek köszönhető ugyanis, hogy radikálisan csökkent az illegális határátlépők száma.

Két éve zárták le a magyar-szerb zöldhatárt, ennek évfordulóján Kovács Zoltán kormányszóvivő Röszkén tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, mit sem veszítettek érvényességükből a kormány meghozott intézkedései. Emlékeztetett, hogy 2015. szeptember 16-án csatatérré változott a röszkei határátkelőhely, amikor is több száz felfegyverzett migráns próbált betörni Magyarország, s egyben az Európai Unió területére. Mint mondta, ez volt az egyetlen alkalom, amikor erőszakot kellett alkalmazni a határ védelmében, s amely során rendőrök is megsérültek.

Kovács Zoltán leszögezte, hazánk 2015-ben nem várt anyagi segítséget, vagy bármilyen más hozzájárulást, hanem Magyarország és Európa védelme érdekében teljesítette azt a kötelezettségét, hogy illegális migránsok ne érkezhessenek az ország területére. „Magyarország 2015-ben az elsők között, önszántából mindent megtett azért, hogy az európai szolidaritásból úgy vegye ki a részét, ahogy az elvárható tőle. Nem vártunk elismerést vagy segítséget, hanem betartottuk a jogszabályokat, nevezetesen, hogy illegális migránsok innen Ausztria, Németország és más nyugat-európai államok irányába lehetőleg ne tudjanak eljutni” – összegzett a kormányszóvivő. Azt is elmondta, hogy a migrációs nyomás állandó, s Európában sokkal rosszabb lenne a helyzet a ma is életben lévő magyarországi intézkedések nélkül. Ezért meglátása szerint példaként tekinthet Európa mindarra, amit hazánk megtett.

Megjegyezte, az Európai Bíróság szeptember 6-i döntése, azaz a kvótaper után egyből napvilágot láttak azok az elképzelések, amelyek szerint a kötelező kvótát kiterjesztenék, s egy minden tagállamra nézve előírnák a migránsok befogadását. „Magyarország álláspontja ebben a kérdésben változatlan: határozottan elutasítunk minden kvótával kapcsolatos elképzelést, és egyetlen elvét sem szeretnénk feladni a szuverenitásunknak, legfőképpen azt nem, hogy mások dönthessék el helyettünk, kik élhetnek velünk ebben az országban” – fogalmazott a kormányszóvivő.

„Két évvel ezelőtt egy szilárd határőrizeti rendszert sikerült kialakítanunk, amely alapvetően szolgálta a magyar szuverenitás érvényesítését, illetve a magyar és ezáltal az Európai Unió belbiztonságát” – erről már Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó beszélt Röszkén. Hozzátette, nehéz addig belbiztonságról beszélni, amíg nem tudjuk, hogy kik és milyen célból lépnek át az államhatáron.

„A két évvel ezelőtt zárult műszaki akadályrendszer meggyőződésünk szerint az őrzés sikerének a kulcsa. Műszaki akadályrendszer, kerítés nélkül reménytelen feltartóztatni a tömegesen érkező illegális határátlépőket. Aki tehát a kerítést támadja, amellett foglal állást, hogy nagy tömegeket áramoljanak ellenőrizetlenül az Európai Unió területére” – hangsúlyozta Bakondi. Kitért arra is, hogy a kerítés önmagában nem elégséges, jogi határzárra is szükség volt, továbbá a határ megvédéséhez a rendőrségi és honvédségi erők folyamatos jelenléte is elengedhetetlen.

A miniszterelnöki főtanácsadó ismertette a tiltott határátlépések számát, ami drasztikusan csökkent a jogi határzár életbelépését követően. A két évvel ezelőtti 391 ezer 348-ról tavaly 18.236, míg ebben az évben 1184-re apadt. Azt is hangsúlyozta, hogy ez a kedvező tendencia a balkáni útvonal lezárása, majd az Európai Unió és Törökország között kötött megállapodás mellett a magyar határőrizet sikerének köszönhető.

Elmondta azt is, hogy jelenleg is folyamatos a migrációs nyomás a magyar-szerb határon a kerítésnél, illetve kerülőútvonalak is kialakultak, amit jelez, hogy a magyar-román határon hétszáznál is több határsértővel szemben intézkedtek román és szerb kollégáikkal közösen.

Újságírói kérdésre Bakondi kifejtette, mivel minden ügyet egyedileg kell vizsgálni, nehéz általánosítani, de az elmondható, hogy átlagosan 30 napot töltenek a bevándorlók a tranzitzónában, ám jogorvoslatra is lehetőség van, amivel kitolódik a határidő, továbbá az is lassítja a folyamatot, hogy sokszor semmilyen irattal nem rendelkeznek azok, akik a tranzitzónában jelentkeznek belépésre.

Hírzóna

Adventi szavalóversenyt rendeznek Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szervezésében.

Tovább olvasom

Hírzóna

Szeged véres farsangjáról tudhatunk meg többet a Móra Ferenc Múzeumban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Egy tudományos konferencia keretében.

Tovább olvasom

Közélet

Csongrádban SOS Kapitány segít a vészhelyzetekben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Tavaly ősszel hívták életre az egyedülálló “112 – Tudd, hogy segíthess!” programot.

Tovább olvasom

Aktuál