Írjon nekünk

Egyház

Kövér László: erősebben kell a múltba kapaszkodni

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Minél nagyobb a jövő felől érkező veszély, annál erősebben kell a múltunk, hagyományaink, hitünk által kínált kapaszkodókba fogódznunk – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a székelyföldi Gyergyószentmiklóson vasárnap az Ákontz-Kövér István szerzetes, mechitarista főapát, érsek születése helyén állított emléktábla avatásán.

Az 1740 és 1823 között élt Ákontz-Kövér Istvánt az örmény kultúra és tudomány kiemelkedő alakjaként tartják számon. Emléktábláját az örmények gyergyószentmiklósi megtelepedésének 380. évfordulója alkalmából tartott Nemzetközi Örmény Diaszpóra Fesztivál keretében avatták fel.

Kövér László kifejtette: a 21. században nemcsak a magyarokat, székelyeket és az erdélyi magyarörményeket, hanem a románokat és “Európa minden, az életbe keresztény gyökerekkel kapaszkodó nemzetét veszély fenyegeti”. A hit, a kultúra és az azonosságtudat feladását politikai nyomásgyakorlással, a pénz és a tömegmanipuláció kifinomult eszközeivel akarják ránk kényszeríteni azok, akik “uralmuk alá akarnak hajtani bennünket” – mondta.

Az Országgyűlés elnöke azt kívánta a több száz fős hallgatóságának, hogy Ákontz-Kövér István példája erősítse meg annak bizonyosságában, hogy Európában és Erdélyben egyaránt “a hűség mindig diadalmaskodik a hűtlenség felett, miként az igazság a hamisság felett, a hit a hitetlenség felett, a valahova tartozás a gyökértelenség felett”.

Kövér László szerint Gyergyószentmiklós egy nagy európai találkozás helye: csaknem négyszáz évvel ezelőtt itt “a földrajzilag legnyugatabbra került keleti lelkületű nép, a székelymagyarok a legkeletebbre került nyugati lelkületű néppel, az örményekkel” találkozott. Szerinte az örmények lelki, szellemi és anyagi erőt adtak Erdélynek, a székely közösségnek, és erőt is kaptak tőlük történelmi tragédiák túléléséhez, amelyek a magyarságot és az örménységet egyaránt létükben veszélyeztették a 20. században. “Ez az életerő lüktet ma is Gyergyószentmiklóson a székely és a magyarörmény közösségben” – mondta.

Ákontz-Kövér István életútját Kövér László, Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke, Hamlet Gasparian, az Örmény Köztársaság bukaresti nagykövete és Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere is felidézte beszédében.

A székelyföldi születésű örmény férfi fiatal papként ahhoz a szerzetesrendhez csatlakozott, amelyet Szebasztei Mechitár az örmény kultúra megóvására alakított a 18. század elején. A muszlimok csapásai elől Velencébe menekült mechitarista rend 1715-ben egy korábban lepratelepnek használt kis szigetet kapott menedékként.

Ákontz-Kövér István harmincévesen tanulta meg az ősi örmény nyelvet, a haicanismust, megalapozta az örmény irodalom megújulását, elősegítette az örmény nyelv pallérozását, lefordította a szentírást örmény nyelvre, tizenegy kötetes földrajztudományi művet alkotott, három év munkájával latin-örmény szótárt szerkesztett, és megírta az erdélyi örménység történetét is. Az ő érdeme volt a római és a konstantinápolyi mechitarista szerzetesházak megnyitása, valamint az erdélyi Erzsébetváros örmény katolikus gimnáziumának létrehozása is. Ákonz-Kövér Istvánnak köszönhető, hogy Napóleon nem záratta be a mechitaristák rendházát a velencei Szent Lázár szigetén. Ez az intézmény volt az alapja az első Örmény Akadémiának.

Nagy Zoltán polgármester elismerte, Ákontz-Kövér István neve eddig Gyergyószentmiklóson is alig volt ismert, és az emléktábla a város e nagy szülöttének megismertetését szolgálja. Az emléktáblát Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, a romániai örmény katolikusok kormányzója szentelte fel.

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Aktuál