Írjon nekünk

Közélet

Dörner György: „Háború van, csak senki nem meri kimondani” + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A magyarok előbb-utóbb két tűz közé kerülnek – mondta Dörner György színművész a SZEGEDma Klub vendégeként.

Teltház előtt beszélt Dörner György, az Újszínház igazgatója a Bistorante rendezvénytermében a színházról, a színészetről, a szakmáról. Csúri Ákos, a Blogstar.hu alapítója, az est házigazdája aktuálpolitikai témákban is kikérte a színművész véleményét, aki elmondta azt is, az „ő idejében” még minden más volt.

Dörner György egy kérdésre válaszolva kifejtette, a korosztályának olyan színészlegendák mutathattak utat, mint Kállai Ferenc, Mensáros László, Benkő Gyula vagy Raksányi Gellért. Véleménye szerint, a mai főiskolás színészek azt sem tudják, ki volt például Őze Lajos, vagy Agárdy Gábor. Elmondta, arrafelé tart a világ, hogy a tiszteletet ne adja meg senki senkinek, főleg azoknak ne, akik azt megérdemlik. Véleménye szerint, ez sajnálatos. Hozzátette, a főiskolát követően a Nemzeti Színház szerződtette. Az első néhány évben Őze Lajossal, Agárdy Gáborral, Raksányi Gellérttel, Sinkovits Imrével és Kállai Ferenccel dolgozhatott, nemcsak a színházban, hanem filmekben is. Felnézett rájuk. Hozzátette, sok tehetséges fiatal színészpalánta van ma is, az Újszínházban is pallérozódnak közülük többen. Szerinte a főiskolán, egyetemen többen egy előnytelen átalakuláson mennek keresztül, többen elveszítik a természetességet a játékukból.

A humor létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen a színművész számára a színpadon, a televízióban, az élet bármely területén, noha úgy véli, eltűnőben van a minőségi szórakoztatás, a „könnyedebb műfaj” a tévék képernyőjéről. „A stand-up comedy-ket, régi kabaréismétléseket tudom még megemlíteni humorforrásként, de a minőség egyre lejjebb száll, a helyét nem tölti be más tartalom.

Humor nélkül pedig nem lehet létezni.

A feleségemmel minden reggel mosolygósan ébredünk egymás mellett, ez megalapozza a napomat. Kívánom mindenkinek, hogy ilyen társra leljen” – hangsúlyozta.

A szakma külföldre kacsingat, holott lenne miből meríteni

Dörner György a mai színházak működését egy hasonlattal jellemezte. Elmondta, annak idején az utánjátszó mozik a külvárosban olcsóbban, régebbi filmeket kínáltak, míg a premier mozik drágábban, a legújabb magyar és külföldi filmeket játszották. Ma a színházak többsége utánjátszó színház, vagyis kullog a világművészet után. A külföldön sikerre vitt darabokat hozzák be hazánkba, remélve, hogy a kint aratott sikert idehaza is produkálja az adott mű. Többnyire működik is, de ez nem belülről jövő, nem igazán minket megérintő színdarab. „Én a premier színházban hiszek. Abban, hogy többek között Kodolányi Jánost, Gyurkovics Tibort, Csurka Istvánt, Mikszáth Kálmánt, Gárdonyi Gézát kell játszani. Az ő műveikben mindig van valami újdonság. A magyar szerzők művei korlátlan számú merítési lehetőséget adnak, hogy színházi előadásokat készítsünk belőlük, de természetesen mai szerzők is írnak érdekes és értékes darabokat. Kocsis István drámaírótól, történésztől három darabot is játszok. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy magyarok vagyunk. A nyelvünk páratlan, senki nem élvezhet úgy egy színházi előadást, mint egy magyar néző” – fejtette ki, hozzátéve, elég, ha csak néhány verset megtanulunk, már akár kétezer szó fölé kúszhat a szókincsünk. Takaró Mihály irodalomtörténész szavaival élve elmondta: „Petőfi Sándor az első, de Arany János az egyetlen”.

Csurka István és a „viharos” kinevezés

„A kommunista érában Csurka István a Vígszínház ünnepelt szerzője volt. Tobzódtak a jobbnál jobb szerepekben a Víg-, és más vidéki színházak színészei is. Amikor elkezdték őt ócsárolni, fasisztázni, nácizni, attól mindenki félt. Nem attól félt, akire ráfogták, hanem attól, aki ráfogta. Ezt nem meri kimondani senki, mert a gyávaság még a mai napig is úr” – emelte ki.

Bátorság, bölcsesség, bizalom, őszinteség és becsület nélkül nincs előrelépés.

Elmondta, a Vígszínház színészeinek legtöbbje játszott Csurka-darabban, sikerrel. Elkezdték őt kirekeszteni, holott csak az igazságot írta. Abban az esetben, ahol a hazugság van igazságként előadva, ott az igazság meghal. „Nagy skandallum volt, amikor kineveztek, az elsőszámú közellenség barátját. Pedig a magyar drámaírók nem fasiszták, antiszemiták, hiszen ők csak magyarok. Ezt nekünk meg kell tartani még akkor is, ha az angolszász irodalom térhódítása zajlik. Tarlós István, Budapest főpolgármestere 2011-ben írta alá az Újszínház igazgatói posztjáról szóló kinevezésemet. Őt is meglepetten érte, hogy többen tiltakoznak a személyem ellen. Szerintem abban sincs rendkívüli, hogy Magyarországon egy színház magyar drámákat játszik” – emelte ki. Elmondta, amikor fellapozza Csurka István 1990-es, valamint a 2000-es években megjelent cikkeit, úgy érzi, mintha a szerző akárcsak tegnap írta volna azokat. Szerinte még az is elképzelhető, hogy sok politikai intézkedés aszerint történik, mint azt Csurka annak idején megírta. Dörner kijelentette róla, hogy őszinte, egyenes ember volt és végül ez lett a veszte. Az igazgató a színházában jelenleg nem játszik Csurka-darabokat, ugyanis az egykori politikus gyermekeinél van a tulajdonjog.

Leszállóágban van a magyar szinkron

Eddie Murphy, Bruce Willis, vagy Michael Douglas karakterei összenőttek Dörner György hangjával. A színművész elmondta, a magyar szinkron volt, hogy csapnivaló filmeket tett élvezhetővé. Ez természetesen fordítva is igaz. A szinkron minősége egy remek filmet is élvezhetetlenné tud tenni, és manapság inkább ez a jellemző. „Túl sok a szinkronstúdió, mindenki alámegy árban a másiknak. Az ár diktál a piacon. A megrendelő sok esetben ennek megfelelően választ, míg a minőség háttérbe szorul. Elképzelhető, úgy vannak vele, mint néhány Magyarországra szállított nyugati élelmiszerrel. Egészen más minőségű, mint ami nyugatabbra megjelenik, mondván, keletre ez is megfelel. Ezt én tapasztaltam. A szinkronnál is egy-egy „fércmű” bekerülhet a forgalomba, a szakma még nem vetette ki magából ezt a magatartást” – ismertette.

A háborúban a törvények megváltoznak

„Egy felelős politikus nem nyilatkozhat olyat, hogy megszabdalná a kerítést, mondván, szabadon járhasson át rajta a vadállomány” – utalt Dörner György Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő közelmúltban tett nyilatkozatára. Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát „Jézus és a kufárok” történetével jellemezte. Földi László biztonságpolitikai szakértő egy korábbi kijelentését felidézve elmondta, háború van, csak senki nem meri kimondani, mert a háborúban a törvények megváltoznak.

„Senki nem meri felvállalni Európában, pedig valóban háború zajlik.

Amikor ezt kimondják, akkor kezdődik el a valódi élet, akkor föleszmél talán mindenki. Úgy hiszem, a magyarok jó úton járnak” – mondta Dörner György. A színművész szerint Európa veszélyben van, hazánk előbb-utóbb két tűz közé kerül: a muszlimok által elárasztott Nyugat-Európa és a kelet felől érkező migránshullám között állhat. Úgy véli, a V4-ekkel, Lengyelországgal, Szlovákiával, Csehországgal, kiegészülve Romániával és Szerbiával alkothatunk egységet, vívhatjuk meg a saját harcunkat Európán belül.

Hírzóna

Idén is átadják a Tömörkény-díjat Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

December 13-án, pénteken, a Fekete házban.

Tovább olvasom

Hírzóna

Örmény és francia adventet rendeznek a Vakok klubjában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

December 13-án, pénteken.

Tovább olvasom

Hírzóna

Mórahalomra érkezik az iparkamara vándorkiállítása

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

25 éves a szervezet.

Tovább olvasom

Aktuál