Csongrád megye átnevezéséről tárgyaltak az Országgyűlésben (FRISSÍTVE)

Az Országgyűlés ma tárgyalta a Miniszterelnökséget vezető Lázár János azon javaslatát, amely Csongrád-Csanádra változtatná a jelenlegi Csongrád megyét. A felszólalók egyetértettek a kezdeményezéssel.

Gúr Nándor

, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: a kezdeményezést érti, nem mondja, hogy nincs helye, de szerinte arról is beszélni kell, hogy a kormány kiüresítette a megyei önkormányzatok működési mechanizmusát, jogosítványait, gittegyletté "varázsolta őket". A megyei önkormányzatoknak nincs kézzel fogható hatáskörük, mondandójuk, valós, kézzel fogható problémák nem kapnak helyet az életükben; a fejlesztés kapcsán van bizonyos feladatuk, de ezek is részlegesek, formálisak, s lényegében csupán tájékoztatókat hallgatnak meg a közgyűlésekben - mondta.

Hegedűs Lorántné

, a Jobbik vezérszónoka közölte, az expozéban elhangzottakkal teljesen egyetértenek, azt ugyanakkor sajnálják, hogy a gesztusértékű módosítással nem élnek más megyék.

Kovács Zoltán

területi közigazgatásért felelős államtitkár azt mondta: alulról jövő kezdeményezésről van szó, amit a miniszter felkarolt. A helyi közösségektől indult a javaslat, és a megyei közgyűlésben majdnem egyhangúlag fogadták el. Nógrád még nem döntött erről a kérdésről, vizsgálják, Pest megye pedig a rá vonatkozó kérést nem támogatta - jegyezte meg. Szimbolikus, hogy a változás 2020. június 4-én lép hatályba - mondta az államtitkár, hozzátéve: ez a dátum a legnagyobb traumája Magyarországnak. Ugyanakkor ezt a napot a nemzeti összetartozás napjává is nyilvánították. Az általános vitát az elnöklő

Lezsák Sándor

lezárta. Az indítvány meghagyná Szegedet megyeszékhelynek.

Lázár János

indoklásában úgy fogalmazott, a földrajzi nevek a magyar nyelv és történelem számos emlékét őrizték meg, és a "történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert és elfogadott neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni".

A megyei közgyűlése határozatban támogatta a névváltoztatást

A

közgyűlés először májusban foglalkozott a témával

, majd június végi ülésükön több mint egy órát érveltek, vitáztak a megye átnevezéséről a

határozathozatal

előtt. A közgyűlés felkérte történész tagját,

Miklós Pétert

, valamint

Blazovich László

professzort, volt megyei levéltárvezetőt, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület elnökét, hogy fejtsék ki a kérdésben szakmai álláspontjukat, mielőtt állást foglalnának. Miklós Péter arra emlékeztetett, hogy Csongrád megye 1950 óta működik a mai közigazgatási határai között, akkor ugyanis a kommunista diktatúra kiépítésének egyik utolsó fázisaként

Rákosi Mátyás

és pártállama fölszámolta a hagyományos magyar önkormányzatiságot és annak történelmi szerveit – köztük a vármegyerendszert –, s helyette a szovjet mintájú tanácsrendszert vezette be. Ekkor alakult ki az a Csongrád megye, amelyet ma ismerünk. Területe három egykori történelmi vármegyét érint, egyrészt a Szent István által alapított Csongrád és Csanád vármegyéket, illetve a 13. században szerveződött Torontál vármegyét. Miklós Péter meglátása szerint a Csongrád-Csanád megye elnevezés a megalapozott, ha hozzátennék még a Torontált is, akkor azon túl, hogy egyrészt bonyolult lenne az elnevezés, másrészt Torontál vármegyéről senkinek sem jut eszébe Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, vagy Makó városa, ráadásul a Marostól délre élő polgárainak napjainkban nincs torontáli identitása. A voksolásnál az MSZP-s

Havasi Jánosné

nemmel szavazott, párttársa,

Móra József Antal

tartózkodott, a többi képviselő viszont támogatta, hogy Csongrád-Csanád legyen a megye új neve.