Írjon nekünk

Közélet

Szabó Bálint: A Mars téri botrány tehet pontot a Botka-korszak végére

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szabálytalanul, hamis adatokat megadva Botka László Mózes Ervinnel és a városvezetéssel karöltve kicsalta az EU 1,9 milliárd forintos támogatását a Mars téri piac fejlesztése kapcsán – jelentette ki Szabó Bálint. A jogász szerint ez a botrány tehet pontot a 15 éve tartó Botka-korszak végére Szegeden.

A Mars téri piacnál tartott sajtótájékoztatóján Szabó Bálint jogász megjegyezte, a vásártér nagykörút felőli bejárata szimbolikusnak is tekinthető, hiszen nagyjából egyforma távolságra van onnan a buszpályaudvar és a Csillag börtön. „Botka Lászlónak szimbolikusan két választási lehetősége is van, vagy vesz egy jegyet Szolnokra, hazamegy és békén hagyja a szegedieket, a másik variáció pedig, hogy a piac mögötti börtönbe látogat az ő felelősségét megállapító ítélet után” – fogalmazott a Likvid Kontrol Kft. ügyvezetője.

Emlékeztetett, hogy 2009. november végén, miközben Botka László meggyújtotta az adventi koszorún az első gyertyát a Dóm téren, elkezdték a Mars téri piac kereskedőinek a pavilonjait eldózerolni. „Mindez a bódék és pavilonok áthelyezése címén karhatalom segítségével valósult meg úgy, hogy az érintettek egy részét nem is értesítették a bontásról, mint ahogy a kártalanításuk sem történt meg a mai napig. Kijelenthető, hogy Botka László és a szegedi városvezetés jogilag, fizikailag és lelkileg átgázolt szegedi kereskedők tucatjain” – elevenítette fel a jogász.

Szabó egy dokumentumot is bemutatott, amelyben a szocialista városvezető és Mózes Ervin címzetes főjegyző úgy nyilatkozott 2009 nyarán büntetőjogi felelősségük tudatában, hogy a Mars téri piac megújítását célzó uniós projektet olyan ingatlanon kívánják megvalósítani, ami per- és igénymentes. Ezzel szemben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által felkért jogászcsapat azt állapította meg 2010-ben, hogy az adott ingatlan nem volt tekinthető igénymentesnek sem a projektjavaslat benyújtásakor, sem pedig a vizsgálat idején, ugyanis perek voltak folyamatban. Azt is leírták a jogászok, hogy a projektgazdának, nevezetesen az önkormányzatnak és annak vezetőjének tudnia kellett, hogy per van folyamatban, ám ennek ellenére benyújtotta a projektjavaslatot és elmulasztotta ezt közölni. „Ez alapján a projekt szabályszerű támogathatósága megkérdőjelezhető” – összegeztek az NFÜ által felkért jogászok.

„A 2010-es választások előtt a szegedi önkormányzat vezetője úgy hívott le 1,9 milliárd forintnyi európai uniós támogatást, hogy erre lehetősége jogi értelemben nem volt, s ezt a magyar és az EU-s jogszabályokkal ellentétes módon tette meg. Ezzel nemcsak jogot sértett, hanem csalást követett el. Ezek alapján a dokumentumok alapján kijelenthető, hogy nem csupán arról van szó, hogy Szeged egy maffiaváros, s a vezetője a maffiafőnök, hanem azt állítom, hogy hazánk egyik legnagyobb vidéki városát egy csaló irányítja” – közölte a jogász.

Felszólította Botka Lászlót, hogy szólaljon meg a Mars téri beruházás ügyében, amely projekt kapcsán a Nemzeti Nyomozó Iroda 600 millió forintos csalás miatt folytat büntetőeljárást ismeretlen tettesek ellen, továbbá vizsgálatot indított az OLAF is, azaz az Európai Csalás Elleni Hivatal a Mars téri kereskedők bejelentése alapján. Szabó szerint fennáll a veszélye annak, hogy 1,9 milliárd forint uniós támogatás visszafizetésével kár érheti Szeged városát. A nyomozóhatóságok figyelmét arra hívta fel, hogy gyorsítsák fel az eljárásokat, hogy Botka László ne bújhasson mentelmi jog mögé.

Újságírói kérdésre a jogász elmondta, hogy négy Mars téri kereskedőt képvisel, akiknek a pavilonjait lebontották 2009. novemberében. Megjegyezte, hogy talapzaton álló lebetonozott, téglából épült ingatlanokról van szó, amelyeket meglátása szerint semmiképp nem lehet bódénak titulálni. „Ezek a kereskedők joggal várnak kártérítést, kiváltképp azért, mert ötödik társukat az önkormányzat kártalanította, 25 millió forintot kapott, míg a négy további épülettulajdonos egy fillért sem kapott” – fűzte hozzá. Rajtuk kívül egyébként nagyjából 80 olyan pavilon és bódétulajdonos, illetve korábbi bérlő van, akiket nem kártalanítottak.

2009 óta megy a huzavona a közérdekű adatokért

Nyolc évvel ezelőtt a novemberi közgyűlésen Botka László kijelentette, hogy az adófizetők pénzéből semmilyen jogcímen nem jár kártérítés a 13 Mars téri kereskedőnek, akik meglátása szerint akadályozzák a piacrekonstrukciót. A kártalanítás ugyanis szerinte nem politikai, hanem jogi kategória. Már a felépítmények eldózerolásának estéje előtt levélben tett bejelentést a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon Kohári Nándor akkori fideszes önkormányzati képviselő, hogy tudomása szerint illegális pavilonbontásra készülnek a Mars téren. Az akkori piacvezető, Pusztai Lajos azt állította, hogy nem tud arról, hogy éjszaka elindulnak a buldózerek, míg a rendőrség azt közölte, hogy ha értesítést kapnak, leellenőrzik az engedélyeket, s ha illegális a bontás, akkor leállítják azt. Egy nappal később azonban csak megjelentek a munkagépek és a földdel tették egyenlővé a felépítményeket, méghozzá rendőrségi biztosítás mellett.

Több per is indult, egyrészt a közérdekű adatok megszerzéséért, amelyről beszámoltunk, tavaly májusban például a bíróság javaslata alapján az adatigénylők a piac irattárában kereshették az anyagokat, ám kevésnek tartották az anonimizált szerződéseket.
A közérdekű adatokat az egykori Mars téri építménytulajdonosok egyébként a rendőrségtől is kérték 2016. tavaszán, egy tucatnyi kérdést intéztek a bontás körülményeivel kapcsolatban. Idén a TV2 is az iratok nyomába eredt, a tévétársaságtól 36 milliót kértek közérdekű adatokért.

Polgármesteri Kabinet: Szabó Bálint hazugságaival a szegedi emberek eredményeit támadja

“Szabó Bálint a habonyi média embereként ismét hazugságokat terjeszt” – közölte a jogász szavaira reagálva Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Kabinete. “Bár Szabónak jogerős bírósági papírja is van arról, hogy hazudik, mindez nem zavarja őt, hogy újabb valótlanságokat híreszteljen a szegedi Mars téri piac felújításáról – folytatódik a közlemény.

Az írás így fogalmaz: “A valóság az, hogy a Mars téri piac területe mindig is az önkormányzat tulajdona volt, ahol a bérlők ideiglenes jellegű építményeket (pavilonokat) helyezhettek el a bérleti szerződés alapján. Ebben az állt: ha a város az építmények bontását rendeli el, a bérleti szerződés megszűnik, és a bérlők kötelesek kiürítetten visszaadni a területet. A szerződések felbontása 2007-ben megtörtént, aminek a bérlők 2009-ig nem tettek eleget. Ehelyett több százmillió forintot követeltek a várostól, annak adófizető polgáraitól minden jogalap nélkül. Több bíróság, végül a Kúria is megállapította, hogy a bontások során város jogszerűen járt el.

Az Európai Unió támogatásával megvalósult beruházást többször is vizsgálták az EU és a kormány szervei. Még a Fidesz-kormány által vezetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is azt állapította meg, hogy a szegedi önkormányzat jogszerűen és szabályszerűen járt el, mind a pályázat benyújtása, mind a beruházás megvalósítása során.

Szeged fejlődése egyértelmű sikertörténet. Közös erőfeszítéseink eredményeként az elmúlt években 1 milliárd euró fejlesztési forrás érkezett a városba. Szeged polgárai joggal lehetnek büszkék erre, nem hagyjuk, hogy bárki elvitassa, vagy hazug támadásokkal megkérdőjelezze mindazt, amit közösen elértünk!”

Kommentek

Közélet

Örkény-egypercesben a mindennapok valósága

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A kultúrát nem magyarázni, hanem átélni érdemes.

Tovább olvasom

Közélet

Borból idén sem lesz hiány

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Közel tizenöt borrend érkezett határinkon belülről és túlról az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, 2018 első rendezvényére. A Vince-napi vesszővágás során az idei évben várható termést is megjósolták. Kommentek

Tovább olvasom

Közélet

Nem vagy bunkó, ha nem tudod, milyen nap van ma!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Január 22-én 1989 óta ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, merthogy Kölcsey Ferenc napra pontosan 195 éve véglegesítette a Himnusz szövegét. Ám ha őszintén bevalljuk, ha nem interneteznénk, erre talán mi sem emlékeznénk.

Tovább olvasom

Aktuál