Berecz András és Berecz Mihály Makón

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Még öt napig tart az Angyalsóhaj Alapítvány által szervezett mesterkurzus-sorozat, a Művészetek Katedrája Makón. A színművészet Szalma Tamással és a harsona Fejér Andrással már véget ért, a klasszikus ének képzés hallgatói pedig a pénteki záró eseményre készülnek. Szerdán érkezik Makóra az utolsó kurzus mestere, Berecz Mihály zongoraművész, aki vasárnapig dolgozik majd tanítványaival. Pénteken, a Katedra Plusz vendégeként édesapja, Berecz András, Kossuth-díjas mesemondó, folklorista is Makóra látogat, hogy pályájáról, előadó művészetéről valljon Bátori Éva operaénekes, művészeti vezető kérdéseire válaszolva, a város művészetszerető közönségének.

A Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bartók termébe érkezik szerdán Berecz Mihály, aki délután kettőkor ismerkedik majd meg a kurzusára jelentkezett fiatalokkal – köztük több makói tehetséggel. A fiatal mestert pályája kezdetén olyan kiválóságok segítették, mint Kocsis Zoltán és Vásáry Tamás. Jelenleg külföldön tanul, de itthon szeretne művészként kiteljesedni, mert fontos számára, hogy „a hazai kulturális élet minél jobban pezsegjen.”

Kurzust tartani Bátori Éva hívta Makóra. Az énekes hallgatókkal is találkozik, bepillant az ő munkájukba is, akik nem csak a saját darabjaikon dolgoznak kurzusvezetőjükkel, hanem már a záró estére készülnek. A mesterüktől és a várostól péntek este köszönnek el egy műsoros összeállítással, amelyben számot adnak tudásukról, tehetségükről. A produkciót 17 órakor, a Korona földszinti teraszán mutatják be az érdeklődőknek, ahol 19 órakor a Katedra Plusz második beszélgetése kezdődik. Itt Berecz András mesemondó lesz a vendég, aki így vall magáról: „életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem”.

Az egyszerű, eszköz nélküli mulattatás, Kossuth-díjjal kitüntetett mestere kunhegyesi családból származik, nagyapja a híres táncos, nótafa és tréfamester Tanka Gábor volt, akinek képességei és minden tudománya, amit a pásztorok közt tanult, a budapesti énekes, mesemondó unokában, és a táncos valamint a zongorista dédunokákban él tovább. Erről győződhetnek meg a makói érdeklődők augusztus 11-én este 7-kor a Korona földszinti teraszán.

Default thumbnail
Előző sztori

Emelkedett a benzin ára

Default thumbnail
Következő sztori

Előzetesét indítványozta az ügyészség a kiskorúakat kirabló hódmezővásárhelyi férfinek

Legutóbbi hasonló cikkek