Hunyadi János török felett aratott győzelmére emlékeznek Szegeden. A XII. Nándorfehérvári Emléknapok egyik különlegességeként bemutatnak egy kőhajító gépet is.
Színes és ismeretterjesztő programokkal állítanak emléket az 1456. július 22-i nándorfehérvári diadal előtt. Előadással, lovagkori hadijátékkal, táncbemutatóval és gyermekprogramokkal is készülnek a szervezők a július 22-23-i kétnapos Nándorfehérvári Emléknapok keretein belül. – Szeged egyetlen középkori tematikájú rendezvénye. A győzelem előtt tisztelgünk fesztiváli hangulatban, felidézve a kor jellegzetességeit” – ismertette Pleskonics András szervező hozzátéve, az első nap délutánján előadást tartanak a ferences kolostorban, ahol az érdeklődők megtudhatják, a magyarok és a balkáni népek miként őrizték meg folklórjukban Hunyadi János és Mátyás emlékét.
A felfegyverzett harcosok, lovagok, dobosok, zászlóforgatók és gólyalábasok alkotta megemlékezők szombaton délelőtt gyülekeznek a Klauzál téren, hogy később egy látványos, zenés-zajos felvonulással az alsóvárosi ferences templomhoz és kolostorhoz érkezzenek. A Mátyás téren kézműves vásár és foglalkozás, zsonglőr játszóház, gyermek lovagi torna, apródiskola, turuljáték-bemutató, íjászoktatás, logikai játékok és koncertek várják az érdeklődőket, akik testközelből vehetik szemügyre a korabeli öltözeteket és a fegyvereket tánc- és lovagi bemutató keretében. Többek között az is kiderül, ki lesz Szeged Kinizsije, erős emberek csapnak össze a dicsőséget jelentő címért.
Az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont udvarán délután négy órától török gasztronómiai bemutatót tartanak ismertetve, a magyar konyhára milyen török hatások figyelhetőek meg. A kolostor épületében megtekinthető lesz a Mindennapi kenyerünk című gasztrotörténeti kiállítás, a szerzetesi gasztronómia világába nyerhetnek betekintést a látogatók. A szombati programsort tűzzsonglőrök bemutatója zárja. A Nándorfehérvári Emléknapok egyik különlegessége lesz egy trebuchet, vagyis egy kőhajító szerkezet. A középkor legnagyobb és legmonumentálisabb ostromgépeként tartják számon, Szegeden egy hat méter hosszú eszközt állítanak fel.
„Az emléknapok helyszíne közvetlenül kapcsolódik a történelmi eseményekhez. Kapisztrán János vezetésével a dél felé vonuló keresztesek 1456 nyarán a szegedi ferences rendház mellett, a mai Mátyás téren megálltak, innen indultak a csata helyszínére” – ismertette Pleskonics András. A Nándorfehérvári Emléknapokat a szegedi Ferences Rendház Alsóvárosi Kultúrházának munkatársai hívták életre 2006-ban, a diadal 550. évfordulója alkalmából. A nándorfehérvári diadal eseményeire emlékeztet a déli harangszó a keresztény világban, az Országgyűlés 2011-ben a győzelem emléknapjává nyilvánította július 22-ét.
