Gyeviek, elszármazottak és gyüttmöntek találkoztak Algyőn + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

elszarmazottak_mj   016

A szokásokhoz híven pezsgős fogadással vette kezdetét a Gyeviek Baráti Körének találkozója, amelyen mintegy száz Algyőről elszármazott, illetve helybéli gyűlt össze a Faluházban. Az Anna-napi búcsúhoz kapcsolódó rendezvény legfőbb értékének a találkozás örömét tartják a résztvevők immár harmincegy éve.

Rádi Samirné, a Gyeviek Baráti Körének elnökétől megtudtuk, minden évben az Anna-napi búcsúhoz kapcsolódóan rendezik meg találkozójukat, immár harmincegy éve. „Azok, akik elmentek a faluból, ilyenkor mindig visszatérnek, meglátogatják a rokonokat, de tagjaink fele gyeviekből tevődik össze. Karsai László mérnők ötlete volt az elszármazottak találkozója, 1986-ban ő hívta életre ezt a rendezvényt, amit azóta is minden évben megtartunk” – részletezte az elnök. Mint megtudtuk, Algyőről a világ minden tájára költöztek, Németországban, Ausztráliában is letelepedtek egykori gyeviek, mások Szegedről, Pestről érkeztek. Nem csupán évente egyszer gyűlnek össze a nagyközségből elszármazottak, amikor Rádi Samirné lett az elnök, úgy értékelte, kevés az egyszeri találkozó, nehéz is összeszedni a csapatot, így immár februárban farsangot tartanak, részt vesznek tavaszi falunapokon is, majd az Anna-napi találkozót egy szeptemberi kirándulás követi, idén Csongrádra fognak ellátogatni. Ezeken felül az óévet is mindig elbúcsúztatják, de abban is gondolkodik a Gyeviek Baráti Köre, hogy szüreti bált is rendezzen.

Kovács Ferenc úgy fogalmazott, ő bennszülött, a faluban született, és bár tizenöt évig nem a nagyközségben élt, mert hajón dolgozott, régóta visszatért már. Elárulta, volt nyoma annak, hogy egy ideig nem Algyőn lakott, olykor bizony előfordul, hogy ráköszönnek az utcán, s el kell gondolkodnia, vajon honnan is ismeri az illetőt. „Fontosan az ilyen találkozók, érdemes tartanunk a kapcsolatot egymással, hiszen régen mindenki ismerte a falubelieket, tudtuk, ki kinek a rokona, ám ma már ez nem így van” – fogalmazott. A felesége azonban „gyüttmönt”, hiszen Várpalotán született, igaz már gyermekkorában Szegeden élt családjával, s mint elmondta, már megszokta és meg is szerette az algyői létet. „Erre a rendezvényre azért jöttünk el, mert bár itt élünk, a hétköznapokban nem nagyon találkozunk, sajnos kevesen vannak a faluban, akik rendszeresen eljárnának a szervezett programokra. Én a Faluház szinte minden eseményén részt veszek a színvonalas színházi előadásoktól kezdve a kiállításokig. Ezen felül a könyvtár rendezvényeit is nagyon szeretem, továbbá járok az Alkotóházba is, a Fürge Ujjak Műhelyének is tagja vagyok. De bizony el kell jönni erre a találkozóra, hogy sok régi ismerőst lássak” – mondta el portálunknak Kovács Ferencné Julika.

Harkai István Szegeden él már évtizedek óta, de sosem hagyná ki az elszármazottak találkozóját. Ő nemcsak kikapcsolódni jön a rendezvényre, hanem mivel felszolgálóként dolgozott, a vendégek fogadásából is kiveszi a részét, a rendezvény elején például a pezsgőt is ő szolgálta fel egy régi barátjával karöltve. „Már több mint ötven éve lakok Szegeden, már nem jönnék vissza ide a faluba, de mindig örömmel látogatok el Algyőre” – hangsúlyozta. Emlékszik még a település régi arculatára is, mint megtudtuk, hogy a Faluház helyén az ő gyerekkorában még szántóföld volt, s libákat őriztek négy testvérével együtt.

Hagyomány a Gyeviek Baráti Körének szokásos találkozóján az is, hogy Algyő polgármestere beszámol az elmúlt év fontosabb eseményeiről. Molnár Áron ezúttal – mivel időközi választások lesznek szeptemberben – a ciklus eleje óta megvalósult fejlesztéseket ismertette. Elmondta, hogy mintegy 800 millió forintnyi pályázati forrás érkezett a nagyközségbe 2014 ősze óta, nagyjából ugyanennyi saját erős fejlesztést hajtottak végre, illetve állami beruházások is történtek. Molnár Áron az elszármazottak találkozója kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy a civil kezdeményezések ahhoz járulnak hozzá, hogy valódi közösségek jöjjenek létre, és ha megvan az összetartás, akkor bármit át lehet vészelni, minden problémát lehet orvosolni, s ez Algyő sikerének kulcsa.

Default thumbnail
Előző sztori

Az online kommunikáció is segít az idősek bűnmegelőzési felkészítésében

Következő sztori

Díjátadóval zárult a 27. THEALTER Szegeden + FOTÓK