Felelősségteljesebb kutatói döntések, csökkenő keretfüggőség, hosszú távú, komplex gondolkodás – a tapasztalatok szerint ezek annak az Amerikai Egyesült Államokban, az Arizona State egyetemen kifejlesztett módszernek az eredményei, melyet az elmúlt héten a szegediek is megtanulhattak, és melyet a volt szocialista országok közül elsőként az ELI tesztelhet.

A módszer kidolgozója, Erik Fisher professzor július 17-19. között Szegeden tartott tréninget a D-STIR projekt résztvevőinek a felelősségteljes innováció gyakorlati bevezetésének lehetőségeiről. Eddig kizárólag fejlett országok innovációs környezetében alkalmazták az innovációs folyamatot feltérképező, elemző és menedzselő módszert, így világszinten kuriózumnak számít annak Kelet-Európában történő tesztelése. A több éves dokumentált eredményekkel bíró, ún. Társadalmi-Technikai Integrációs Kutatás (STIR) módszer alaplogikája szerint a társadalomtudományi szempontokat integrálja a természettudományi kutatásokba és döntésekbe egy 12 hetes interakció keretében. Ennek segítségével a bevont kutatók látóköre környezeti, társadalmi, gazdasági, pszichológiai, filozófiai, etikai és egyéb társadalomtudományi szempontokkal szélesedik. Ez a komplex gondolkodás növeli a felelősségteljes K+F+I döntések meghozatalának valószínűségét.

Annak érdekében, hogy ez a koncepció a kelet-európai régióban is elterjedjen, gyakorlati alkalmazására az akadémiai és az üzleti szférában is sor kerüljön, 8 ország 15 partnere fogott össze a Duna Transznacionális Program keretén belül. A módszert a volt szocialista országok kutatóintézetei közül kizárólag a magyar, román és cseh ELI-ben fogják tesztelni, melynek eredményeképpen ezen kutatóintézetek elsők között léphetnek a felelősségteljes innováció útjára. A hazai ELI pillér 2018 első felében kezdi meg a módszer tesztelését.

Kommentek