Ha gyökereket nem tápláljuk, elhervad a virág is. Ahogy az elvetett magot a földbe, úgy kell ápolni a helyi értékeket, a régi kézműves és hagyományőrző mesterségeket is. Erre hívták fel a figyelmet a Csongrád Megyei Értékek napján is.
A résztvevők megkóstolhatták a méltán híres mórahalmi rétest. Megtudhatták a domaszéki répalekvár receptjét, vásárolhattak a röszkei piros paprikából, valamint a határon túlról érkező seprűkészítővel is hosszasan elbeszélgethettek a mesterség fortélyairól.
Kriska Ferenc, a cirokseprű készítés ma már egyre inkább elfeledett hagyományát ápolja. Az idős embert a régmúltba visszanyúló emlékek kötik a kezdeti lépésekhez. Több évtizede, pontosan 63 éve annak, hogy Vajdaságban elsajátította e mesterség csínját-bínját. Azóta is a fáradhatatlan kezek által megállíthatatlanul készülnek, kis és nagy méretben a régi idők emlékét őrző seprűk. Egyetlen célja, hogy népszerűsítse a mesterséget. Ez hozta el most Mórahalomra is.
”A cirok a gyökeréből fakad, ugyanúgy a mi hagyományaink is a gyökereinkből fakadnak. A cirokseprű készítésének is meg van a maga módja. Az elvetett magot a földbe táplálni kell, hogy az erőre kapjon és növekedésnek induljon. Ha kivágjuk, akkor is kiválogatjuk a megfelelő színű és hosszúságú szálakat, amiket pontosan egymásmellé illeszthetünk. Szorosan összekötjük őket, hogy ne hiányozzon belőle egy szál sem. Ugyanígy a régmúltba visszanyúló szokásainkat is gondosan táplálni kell, hogy azok kihajthassanak és egy „csokorba” köthetőek legyenek” – mondta a cirokseprű készítő mester.
A kanizsai gyárban egymástól tanulták meg a fortélyokat. Mindenkinek megvolt a maga feladata. Kriska Ferencet mégis annyira magával ragadta ez a szakma, hogy egy-kettő elsajátította seprűkészítés mind a hat lépését. Emlékei szerint mikor már gépiesítették a folyamatokat naponta akár 6000 ezer seprű is elhagyhatta a futószalagot, amit abban az időben nyugatra, főként Németországba szállítottak. A ma 87 éves idős ember jelenleg két fiával kisvállalkozásban készíti továbbra is seprűket.
”Gépiesített technika ide vagy oda, a seprűkészítésnek mindig lesznek olyan részei, ami annyira finom műveletet igényel, hogy egy gép sem helyettesítheti az emberi kezek munkáját. Sajnos egyre kevesebb fiatal érdeklődik a mesterség iránt. Nem örvendenek olyan nagy népszerűségnek a régi szakmák. A felgyorsult világban egyre kevesebben veszik észre a régi értékeket. Pedig kereslet mindig volt és lesz is a cirokseprűkre” – tette hozzá a mesterséget még hűen őrző Kriska Ferenc.