Hétfői programajánló: Kábítószer-ellenes Világnap, újklasszicizmus

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

kabitoszer_drog

Második alkalommal tartanak Térfoglalót a Bartók téren, a Somogyi-könyvtárban pedig az újklasszicizmus kerül a középpontba.

II. Térfoglaló címmel rendeznek programokat a Kábítószer-ellenes világnap keretein belül a Bartók téren 14 órától. “Várunk Téged is színes programokkal, lazulással, közös vakációra hangolódással, sok érdekességgel és meglepetéssel a Kábítószer-ellenes Világnap alkalmából! Lesz rap, zene, tánc, zsonglőrbemutató, játék, sportolási lehetőség, kedvezmények, kitűzőkészítés és még sok más!” – invitálnak a szervezők. Részletek ITT.16.30
Hangoskönyvtár, Stefánia 2.

“Babits Mihály és Radnóti Miklós újklasszicizmusa – rokonértelmű jelenségek” címmel tart előadást Bogoly József Ágoston irodalomtörténész és kultúrakutató a Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában 16.30-tól. Az előadó Babits Mihály újklasszicizmus-felfogását a Radnóti Miklós költészetében megnyilvánuló újklasszicizmussal veti össze, a két költő rokon értelmű szemléletét szembesíti. Bogoly József Ágoston Radnóti Miklós ecloga-költészetének újklasszicizmusát a theokritosi-vergiliusi örökség megújításának bemutatásával tárja fel. A rendezvény a Közéleti Kávéház szervezésében valósul meg.

A Fiatal tehetségek Szegeden sorozat keretein belül Gehér-Herczegh Tünde Sófi-ösztöndíjas vegyész (SZTE, Természettudományi és Informatikai Kar) mutatkozik be a Somogyi-könyvtárban 17 órától. Házigazda és beszélgetőtárs: Szalay István, a Közéleti Kávéház kuratóriumi elnöke. Gehér-Herczegh Tünde 1991-ben született Budapesten, 2011-ben szerezte meg nemzetközi érettségi bizonyítványát a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumban, 2016-ban pedig vegyész mesterszakos diplomát szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Alapképzése során csatlakozott Horváth Dezső és Tóth Ágota kutatócsoportjához a Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszéken, ahol ionok diffúzióját tanulmányozta egy kombinált méréstechnika segítségével különböző hidrogél közegekben. Eredményeit több magyarországi konferencián is bemutatta, valamint 2015-ben második helyet szerzett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Egyetemi tanulmányai során számos alkalommal részesült Köztársasági Ösztöndíjban és Szeged Városi Ösztöndíjban, 2016-ban végzős hallgatóként pedig elnyerte az SZTE Sófi-alapítvány fődíját, valamint az SZTE TTIK Kiváló Hallgatója címet. 2016 ősze óta az Egyesült Királyságban, Reading városában él, ahol jelenleg tudományos vevőszolgálati tanácsadó pozícióban dolgozik egy kémiai és élelmiszer-tudományi mérésekkel foglalkozó cégnél. Szabadidejében különböző kézműves tevékenységekkel foglalkozik a legszívesebben, különösképpen vert csipke készítésével, további hobbijai közé tartozik a színház és az olvasás.

Folyamatos kiállítások, programok:

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívják a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában a Szent-Györgyi Albert Agórában. Szegeden már 55 éve sem volt a robot ismeretlen: az Úttörőház látogatóit Robotember köszöntötte. A Muszka Dániel által tervezett robot alapján a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum által készített installáció is látható lesz a tárlaton. A kiállításon magángyűjtemények értékes darabjai is megtekinthetőek. Találkozhatunk SIMON-nal, a humanoid robottal, megismerhetjük rangos robotika versenyek korábbi nyerteseit, amelyek megállták a helyüket a robotautók rallyján vagy akár szimulált marsi környezetben is. A tárlatot a robotika történetét és témaköreit bemutató tablósor egészíti ki (a grafikai munkák Forrai Ferenc tipografikus alkotásai). A múlt értékeinek megőrzését kiemelten kezelő NJSZT a civil szervezetek között egyedülálló tevékenységet folytat az informatikai örökségvédelemben. Ennek keretében az NJSZT egy világszínvonalú állandó kiállítást (A jövő múltja) működtet Szegeden. A kiállítás rendezői remélik, hogy az infokommunikációs eszközök történetét átfogóan bemutató állandó kiállítást meggyőzően egészíti ki a MI és a Robot az időszaki kiállítások sorában, s így végre a Robot is elfoglalja az őt megillető helyét a múzeumban. A tárlat június 7-től szeptember végéig látogatható Szegeden, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításában.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Meritum Egyesület és a Gruppo Speleologico Carsico Egyesület és a Gruppo Ermada Flavio Vidonis Egyesület az első világháború centenáriumának tiszteletére közösen megszervezett kiállítással emlékezik a Doberdót és az első világháború olasz hadszínterét megjárt katonákra. A „Szomjazó hősök – vízellátás az első világháború harcterein” című tárlat tablói, valamint a bemutatandó tárgyi emlékek a Doberdó vidékéről érkeznek Szegedre. A tárgyi emlékek az elmúlt évtizedekben az egykori harctéren zajló kutatások során kerültek napvilágra és nagyobb részük Gianfranco Simonit olasz magángyűjtő gyűjteményébe és a San Martino del Carso-i Nagy Háború Múzeumába. A Csongrád Megyei Kormányhivatal szegedi, Rákóczi téri épületében megnyíló tárlaton ezekből láthat ízelítőt a látogató. A bemutatandó csajkák, kulacsok, üvegek és a víz szállítására használt eszközök egy kopár sziklasivatagban az ott szolgáló katonák élni akarásának is a szimbólumai, mivel a karszti felszínre az éltető vizet csak nagy fáradtság árán, igen nagy távolságról lehetett feljuttatni. A tárgyak túlnyomó részét a hadszínteret járó amatőr régészek hozták felszínre a lövészárkokból.

Száz évvel ezelőtti történéseket elevenít fel a Somogyi-könyvtár Anno 1917 című kiállítása, amelyet május 18-től július 1-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Hogyan élt 1917-ben a világ, mi tartotta izgalomban Magyarországot, milyen hírektől volt hangos a szegedi utca? A fronton zajló események mellett békés pillanatokat: a tudomány és technika eredményeit, irodalmi és képzőművészeti alkotások születését is fölidézik a 100 éves újságok, könyvek, plakátok, fotók és kéziratok.

osnyomtatvany_kiallitas001kf

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtárának ősnyomtatványaiból nyílt kiállítás, a német nyomdászmesterek által készített kötetek közül több szerzője magyar, az egyikben szereplő lapszéli jegyzetek pedig a “szögedi” írásbeliség legrégebbi emlékei. A kiállítás katalógusa szerint bár a szegedi egyetem könyvtára nincs még százesztendős – az elődintézmény, a kolozsvári universitas gazdag bibliotékája az első világháborút lezáró békekötést követően Erdélyben maradt – régikönyv-állománya országosan is jelentős. A legtöbb muzeális kötet 1949 és 1952 között a főúri és egyházi gyűjtemények államosítása során került a könyvtárba. A tárlat látogatói megismerhetik az egyetemi könyvtár legrégebbi nyomtatványát, egy 1476-ban Velencében megjelent Bibliát, két német mester Franz Renner és Nicolaus von Frankfurt munkáját. A klasszikus szerzők művei és a ferences barátok munkáját segítő bibliamagyarázatok mellett a kiállított kötetek között szerepel Thuróczy János Chronica Hungarorum cím műve, amely első kiadása 1488-ban készült Brünnben.

olimpia02

Az olimpiák történetét mutatja be a Móra Ferenc Múzeum új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.

Előző sztori

Fidesz: mellébeszélés helyett árulja el a Jobbik hová tűnt Kovács Béla!

Következő sztori

Magyarország legszebb birtokait keresik