Közélet

Buday Árpád és Buday György emléke előtt tisztelegtek a szegedi egyetemen

Buday Árpád és Buday György emléke előtt tisztelegtek a szegedi egyetemen

2017. június 6., kedd
Buday Árpád és Buday György emléke előtt tisztelegtek a szegedi egyetemen
buday06

Konferenciával, kiállításokkal és kiadvánnyal emlékeztek az SZTE Régészeti Tanszék alapítójára, az európai hírű professzorra és grafikus, fametsző fiára, Szeged díszpolgárára.

Kettős jubileumhoz kapcsolódott a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar színes májusi programsorozata. Kolozsvárról indultak, Szegeden teljesedett ki pályafutásuk: 80 éve hunyt el az SZTE BTK Régészeti Tanszékének alapítója, a régész, egyetemi tanár

Buday Árpád,

grafikus, fametsző fia,

Buday György

pedig 110 éve született. Az SZTE BTK Régészeti Tanszéke és Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke e jeles alkalomból összefogott, hogy bemutassa és értékelje a két Buday korszakalkotó munkásságát: konferenciával, kiállításokkal és kiadvánnyal emlékeztek, valamint megkoszorúzták a Buday család sírhelyét. A kétnapos tudományos seregszemle fókuszában Buday Árpád és Buday György élete és munkássága állt. A téma sokszínűségéből adódóan egyaránt hangoztak el régészeti, művészettörténeti, művelődéstörténeti, irodalmi, helytörténeti és néprajztudományi tárgyú prezentációk is kolozsvári, marosvásárhelyi, budapesti, pécsi, hódmezővásárhelyi és szegedi szakemberek tolmácsolásában. A két kapcsolódó tárlat egyike (a régészeti tanszék folyosóján november végéig látogatható „A tudomány és az oktatás szolgálatában”) a régészprofesszor életét, legfontosabb eredményeit, intézetszervező tevékenységét, római koros kutatásait foglalta össze. Buday Árpád, az egykori nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákja még a kolozsvári egyetem diákjaként kapcsolódott be az erdélyi múzeum Érem- és Régiségtárának a munkájába a legendás

Pósta Béla

irányítása mellett. A római korra specializálódott kutató mestere halálát követően, Pósta nyomdokaiba lépve, a régiségtár és az egyetem Régészeti Intézetének a vezetője lett. Áttelepülését követően 1924–1937 között, haláláig a szegedi egyetem Régészeti Intézetét vezette. 1931-1932-ben a bölcsészkar dékáni tisztségét is betöltötte. Szegeden számos olyan diákjóléti szervezet munkájába kapcsolódott be aktívan, melyek a tehetséges, de szegény sorsú diákok megélhetési gondjait voltak hivatottak enyhíteni. „Rendezvényünk jelentőségét emelte, hogy egyetemünk egykori professzorára – aki jelentős eredményeket ért el a római kutatásai terén, európai hírű intézetet alapozott meg Szegeden, és jelentős volt az egyetemi közéleti szereplése is – az utókor semmilyen formában nem emlékezett meg ezelőtt” – tudtuk meg

Pintér-Nagy Katalintól,

az SZTE Régészeti Tanszék tanársegédjétől. A másik kiállítás Szeged díszpolgára, Buday György, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik megalapítója, 1932–1938 közötti elnöke egy eddig sehol nem látott vázlatsorozatát tárta a nagyközönség elé. A rajzsorozatot a fametsző 1927−1928-ban készítette az akkori szeged-alsóvárosi napsugaras oromzatokról, pontos adatolással. A sorozatról „Napsugarak Szegeden. Alsóvárosi oromdíszek Buday György vázlatfüzetében” címmel jelent meg most kötet. Kiállításuk és könyv formában való megjelentetésük által a Szeged egyik fontos szimbólumává vált napsugaras oromzatok hagyományos motívumaiba nyerhettek betekintést az érdeklődők. A tárlat egyébként szeptember 30-áig tekinthető meg a néprajzi tanszék folyosó galériájában. „Buday György ceruzarajzai egy olyan korszakba kalauzolnak minket, amikor még összefüggő utcaképet alkottak a napsugaras oromzatú házak. Azóta ezeknek a házaknak jelentős részét lebontották, helyükre új építésű épületek kerültek, de az utóbbi évtizedben ismét népszerűvé vált a díszes oromzatok alkalmazása. A kiállítás anyagából készített kiadvány ennek az újraéledő hagyománynak lehet autentikus forrása, valamint a lokálpatrióta szegediek és a turisztikai céllal ide látogatók is különleges képet kaphatnak Szeged egykor népi építészetéről” – mondta az egyik szervező,

Frauhammer Krisztina,

az MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa. A programokat a Szegedi Tudományegyetem mellett többek között az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság, a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Csongrád Megyei Önkormányzat is támogatta.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.