Írjon nekünk

Közélet

Szili Katalin Szegeden: A Kalmár-jelentés kulcs az autonómiához

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

konyvbemutato_szili_katalin_kalmar_ferenc18_gs

Az autonómia nem cél, hanem eszköz a nemzeti kisebbségek megmaradásához – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Szegeden, a KDNP-székházban a Kalmár-jelentés kötetbemutatóján. A miniszterelnöki megbízott szerint újfajta nemzettudatra van szükség, a magyarságnak meg kell mutatnia, hogy nem akar feloldódni ebben a globális világban.

2014-ben fogadta el a Kalmár-jelentést az Európa Tanács (ET), amelyről a magyar diplomácia sikereként számolt be a jelentés készítésével megbízott Kalmár Ferenc, aki jelenleg miniszteri biztosként tevékenykedik. A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című dokumentumot kötet formájában is megjelentették, ezt mutatták be pénteken Szegeden, a KDNP-székházban a Nemzetpolitika, autonómia, magyar közösségek című esten, amelynek Szili Katalin miniszterelnöki megbízott volt a háziasszonya, ő beszélgetett a szegedi kereszténydemokrata politikussal.

A rendezvényen a KDNP szegedi elnök-frakcióvezetője, Haág Zalán arra emlékeztetett, hogy uniós csatlakozásunk előtt úgy gondoltuk, a határon túli magyarság helyzete is javulhat, ha tagjai leszünk az Európai Uniónak, hiszen bizonyos érdekek érvényesítésére nagyobb lehetősége nyílik hazánknak, ám ha az EU-ban kisebbségekről beszélnek, leginkább a szexuális kisebbségekről esik szó. Úgy értékelt, szerencséje van hazánknak, hiszen a kormány kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel. Megjegyezte, Botka László MSZP-s városvezető a vértói dombon lévő székelykapukat távolította volna el, a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc megvonná a szavazati jogot a határon túli magyaroktól, míg a Jobbik egyik helyi vidéki elnöke is hibának tartja ezt, amit a párt egyik országgyűlési képviselője lájkolt is a közösségi oldalon.

Az esten Szili Katalin megjegyezte, sokan furcsállják, hogy éppen egy baloldali érzelmű politikus foglalkozik a miniszterelnök megbízásából az autonómiaügyekkel foglalkozik. Mint mondta, a nemzet ügyének egy olyan összekötő kapocs kell lennie, amiről már sokan megfogalmazták, kell, hogy legyen egy olyan nemzeti minimum, amiben egyetértés van. „Ez minden országban így van, ha valaki elmegy külföldre, akkor a saját hazáját és népét védi, nem pedig kiszolgáltatja, és nagyon sajnálom, hogy volt olyan időszak Magyarországon, amikor a nemzeti ügyeket fölülírták a pártpolitikai ügyek. Megúszhattunk volna néhány lelki traumát, s azt is, hogy bocsánatkéréssel kelljen a határon túliakhoz esedezni pártpolitikai pozíciók megőrzése végett” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. A 2004-es, kettős állampolgárságról szóló elbukott népszavazás kapcsán az első trauma az volt számára, hogy egy olyan kérdésben, ami a határon túliak állampolgárságát és választójogát jelenti, kettétört a nemzet gerince, és 2010-ig kellett várni arra, hogy a parlament el tudja fogadni a kettős állampolgárságról szóló törvényt, majd sikerült a választójogról is sikerült dönteni. „Ma már szerencsére a néhány nemzetköziségben, internacionalizmusban megragadt politikust kivéve három dologban egyetértés van a közéletben, ez pedig az állampolgárság, a választójog és az autonómia” – közölte Szili Katalin. Szerinte ez a három kérdés nem lehet pártpolitikai csatárok színtere, hanem olyan fundamentumról van szó, amelyben a legtöbb politikus egyetértett, még a baloldal főáramlatába sem kerülhetett.

konyvbemutato_szili_katalin_kalmar_ferenc02_gs

A Kalmár-jelentésre áttérve azt mondta, olyan munkát tett az asztalra, amely kulcs az autonómiához. Szili leszögezte, nem cél az autonómia, hanem eszköz a magyarság megmaradásához, ahhoz, hogy szülőföldjükön tudjanak boldogulni mindazok, akik határainkon túl élnek. A Kalmár-jelentés szerinte pont azokat a kérdéseket fogalmazza meg, hogy egy-egy államnak milyen lépéseket kell tennie, miként kell viselkednie egy kisebbséggel ahhoz, hogy az adott országon belül is megőrizze identitását. Bírálta az európai közösség politikai rendszerét is, emlékeztetett, hogy az EU lakosságának 85%-a tartozik a többségi társadalomhoz, 10%-uk valamely kisebbség tagja, míg a fennmaradó 5% migráns. Szili szerint az európai adminisztráción az látszik, hogy ez utóbbi 5%-kal foglalkozik, biankó meghívásokat ad részükre, miközben a 10%-ot képező nemzeti kisebbségekkel nem törődik, hanem az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a hatáskörébe utalta a kérdést.

Kalmár Ferenc a kötetbemutatón először arra emlékeztetette a jelenlévőket, hogy Szili Katalin már a Gyurcsány-féle nemzetpolitikával is szembement, amikor a volt miniszterelnök nem hívta össze a magyar állandó értekezletet, akkor a parlament elnökeként létrehozta az azóta is sikeresen működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF), majd amikor a Nemzeti Összetartozás Napjáról szavaztak egyedüli MSZP-s politikusként ült ott a parlamenti padsorokban, egykori párttársai nem vettek részt a voksolásban.

Az immár Kalmár-jelentésnek nevezett, a végül 71 igen, 11 nem, illetve 11 tartózkodással támogatott, A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című dokumentum kapcsán Kalmár Ferenc kiemelte, Nagy Józsefen és a vajdasági Kovács Elvirán kívül a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás is konstruktív javaslatokkal segítette az előkészítő munkát. Azért is kezdtek bele, mert Kalmárt is rendkívül irritálta, hogy a kisebbségekkel foglalkozó ET-s albizottság jóformán csak a romákkal és a szexuális kisebbségekkel törődik, a nemzeti kisebbségekkel nem, holott ha megnézzük a történelmet, elmondható, hogy kontinensünkön a fegyveres konfliktusok is mindig etnikai összetűzésekből alakultak ki, és ezért sem értette, miért nem foglalkoztak a nemzeti kisebbségekkel.

A jelentéssel kapcsolatban azt is kiemelte, hogy ha az ember kiáll a 400 fős ET közgyűlése elé, akkor a letett anyagnak nemcsak jónak kell lennie, hanem a politikának is nagy szerepe van, azaz meg is kell győzni a tagokat, hogy megszavazzák azt. Szili Katalin azon kérdésére, hogy mi is a jelentősége a jelentésnek elmondta, Martonyi János akkori külügyminiszter Szájer József európai parlamenti képviselőnek úgy fogalmazott, hogy Kalmár kinyitott egy kaput Strasbourgban, aminek a küszöbét Brüsszelben kell átlépni.

Szili Katalin megjegyezte, hogy uniós csatlakozásunk előtt vizsgálták hazánkat is, hogy saját kisebbségeivel miként is bánik, milyen gyakorlatok vannak, betartunk-e keretegyezményeket, ám amint tagjai lettünk a közösségnek, azóta Brüsszel nem foglalkozik ezzel. Erre Kalmár megjegyezte, hogy meglátása szerint Romániában jelenleg rosszabb a nemzeti kisebbségek helyzete, mint húsz évvel ezelőtt, de más országokban sem tartanak be mindent. Például hiába előírás az anyanyelvi oktatás biztosítása, emlékeztetett, hogy a Felvidéken tavaly magyar iskolákat akartak bezárni. Kalmár szerint nemzetpolitikai szempontból is három részre lehet osztani Európát. Nyugaton működnek az autonómiák, példaértékű struktúrák alakultak ki, amelyeknek mindegyike az EU átlag felett teljesít gazdasági szempontból. A volt szocialista országokban lehet beszélni az autonómiáról, de szinte semmi sem történik, míg ha keletebbre megyünk, már szóba hozni sem érdemes a kérdést, mert előkerülnek a fegyverek.

Kalmár Ferenc a jelentés legelőremutatóbb részének azt tartja, hogy autonómiákat ajánl, s nemcsak az identitás megőrzése miatt, hanem asszimiláció csökkentéseképp. Szili Katalin szerint az is probléma, hogy bár sokszor használjuk az autonómia kifejezést, valójában sokan nem tudják mit is jelent. Kijelentette, amikor személyi autonómiát követelnek bárhol is, az a legalapvetőbb minimum. Kitért arra is, hogy ezt a kérdést nem lehet uniformizálni, hiszen a székelyföldi, vajdasági vagy éppen felvidékiek helyzete más, mindig a helyi adottságokból, realitásokból kell kiindulni. Azt mondta, a magyarság ebben a kérdésben semmi többet nem kíván, mint azt, ami európai keretek között másnak is jár. Kalmár munkáját jó lehetőségnek is nevezte, mint mondta, tükröt tart, ezért is gondolja úgy, hogy ez lehet a kulcsa a nemzeti kisebbségek megmaradásához.

Szili Katalin szerint a mai magyar politikában nem ott vannak a falak és törésvonalak, ahol sokan gondolják. Kétfajta gondolkodásmód van, a poszt-neoliberális és a nemzeti, és egy vérbeli baloldali politikai erős nem lehet keresztény- sem nemzetellenes. Szólt arról is, hogy újfajta nemzettudatra van szükség Magyarországon, ami meghaladja a jelenlegi megosztottságot. Úgy fogalmazott, a 21. század elején meg kell mutatnunk, hogy igenis büszkék vagyunk nemzetünkre, és nem akarunk feloldódni ebben a globális világban.

Kommentek

Hírzóna

Kövér László szerint az önmagával meghasonlott országok elnéptelenednek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A magyar nemzet életében fontos a keresztyén hit.

Tovább olvasom

Közélet

Sokallják a bor árát, ezért a fesztivál helyett trafikban veszik meg

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szempont a minőség, de nem minden áron – véli a Szegedi Borfesztivál közönségének egy része.

Tovább olvasom

Hírzóna

Már több mint 540 kilométeren van árvízvédelmi készültség

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Tisza vízgyűjtőjén a hét első három napján területi átlagban is igen jelentős csapadék hullott.

Tovább olvasom

Aktuál