Közélet

Jogi, politikai és kommunikációs csörte várható a Botka-vagyon(nyilatkozat)ról

Jogi, politikai és kommunikációs csörte várható a Botka-vagyon(nyilatkozat)ról

2017. május 17., szerda
Jogi, politikai és kommunikációs csörte várható a Botka-vagyon(nyilatkozat)ról
botka_laszlo_varosi_kozgyules018kf

Hetek óta vezető téma a sajtóban az MSZP miniszterelnök-jelölt-jelöltjének vagyonnyilatkozata, miután kiderült, több dolgot is kihagyott belőle a luxuskörülmények között élő Botka László. A kormánypártok vagyonnyilatkozati eljárás indítását jelentették be a szegedi polgármester ellen, aki viszont folyamatosan perekkel fenyegetőzött politikusok és médiumok ellen egyaránt. Jogi szakértőt kérdeztünk polgármesteri és hozzátartozói bevallásról, luxusterepjáróról, Rolexről, elfelejtett telekről.

Fidesz: Meg kell ismerni Botka valós vagyoni helyzetét

A Fidesz Szegeden

vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez

Botka László

, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, helyi polgármester ellen, aki sokadszorra módosította saját

vagyonnyilatkozatát.

Szeretnék tudni, mi az, amit feltüntetett a szocialista politikus, és mi az, amit nem, mi a valós vagyoni helyzete – jelentette be múlt héten Budapesten

Hidvéghi Balázs

, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója. A politikus emlékeztetett: az elmúlt hetek során komoly sajtóvisszhangot kaptak Botka

többmilliós luxusnyaralásai,

fény derült egy 25 milliós családi

luxusterepjáróra,többmilliós Rolex órára

. „Legutóbb az került nyilvánosságra, hogy egy halastóról és

a körülötte lévő nagyméretű telekről

is megfeledkezett. Miről derül még ki a következő napokban, hogy bár vagyona részét képezi, de nem tüntette fel?” – tette fel Hidvéghi Balázs, aki hozzáfűzte: „nagyon úgy tűnik, hogy Botka László át akarja vágni az embereket, álszent módon papol az igazságosságról, a gazdagok ellen fogalmaz meg jelszavakat, eközben vagyonnyilatkozata hiányos.” A SZEGEDma.hu által megkérdezett jogi szakértő szerint a Botka László vagyon(nyilatkozat)a körül zajló és várhatóan tovább folytatódó vitának egymástól néha nehezen elkülöníthető jogi, politikai és kommunikációs elemei vannak.

Külön nyilatkozik a polgármester, külön a hozzátartozói

„A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján a polgármester megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a jogszabály melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. Ezt a vagyonnyilatkozatot az önkormányzat erre kijelölt bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi (Szegeden ez a közgyűlés jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottsága). A polgármester vagyonnyilatkozata ugyanúgy nyilvános, mint minden képviselőé, a hozzátartozóié viszont nem, azt borítékban adja le a városvezető (ezt általában a kialakult gyakorlat alapján valamilyen módon úgy zárják le, hogy annak felbontása nyom nélkül ne legyen lehetséges) megválasztásakor és minden évben januárjának végéig (amikor a hozzátartozó előző évi bevallását lezárt és sértetlen módon visszakapja). A fiatalkorú gyermeke vagyonnyilatkozatát törvényes képviselője tölti ki” – magyarázta a szakember.

A feleség és a gyerekek bevallását tekinthetné meg az illetékes bizottság

Mi a módja az úgynevezett vagyonnyilatkozati eljárásnak? „Ha az merül fel bárkiben (és itt a törvény ténylegesen bárkire vonatkozik, semmilyen szigorító feltételt a törvény nem ír elő), hogy az adott vagyonnyilatkozatot tevő személy, például a polgármester vonatkozásában valamilyen okból vagyonnyilatkozat-tételi eljárást kíván kezdeményezni, akkor ezen kezdeményezés alapján az illetékes bizottság (Szegeden ez a közgyűlés jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottsága) köteles eljárni. Ilyenkor a bizottsági tagok egy zárt ülésen felbontják a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát, és annak tartalmát megismerik (fontos: csak ők ismerhetik meg, más nem). Amennyiben a bizottság tagjainak valami nem egyértelmű vagy beazonosítható, akkor a bizottság felszólítására köteles a polgármester a tisztázó adatokat megadni” – tudtuk meg a szakértőtől. Lényeges körülménynek nevezte viszont, hogy mivel a törvény bizottság felhívására szövegrészt használja, így az adott ügyben a bizottság határozatot hoz, vagyis szavazni kell, tehát számíthat a testület politikai összetétele, ami Szeged vonatkozásában szocialista többséget mutat... Ezeket az új tisztázó adatokat egyébiránt az eljárás végén belül meg kell semmisíteni. A bizottság a vizsgálat megállapításáról az eljárása befejezését követően egyébként tájékoztatja a képviselő-testületet. Arról viszont nem rendelkezik a törvény, hogy a képviselő-testületnek kellene-e bármilyen döntést hoznia, elfogadnia vagy elutasítania a bizottsági tájékoztatást. Összességében e törvénygyakorlatok alkalmazására – folytatta – nem igazán lehet példát találni, és nincs életszerűen szabályozva az eljárásrend, az egész vizsgálat és annak megállapításai nagyban függnek az adott testület politikai összetételétől. A jogi szakértő szerint a sajtóban a családi vagyontárgyak közül elsőként megjelent luxusdzsippel kapcsolatban kiderült, az Botka László feleségének a nevén van, annak a feleség vagyonnyilatkozatában kell szerepelnie. A polgármesteri Rolex óra, valamint a közel 300 négyzetméteres „elfelejtett telek” tekintetében viszont már érdekesebb és izgalmasabb a helyzet megint csak jogi, politikai és kommunikációs szempontból is – jegyezte meg. De miért is? És hogyan kapcsolódhatnak össze a jogi, a politikai és a kommunikációs aspektusok a nyilvánosság előtt?

A Rolex és a telek titkai

„Amennyiben egy ilyen óra értéke meghaladja a jogszabályban előírt értéket, akkor ezt az ingóságoknál fel kellett volna tüntetnie a polgármesternek attól kezdve, hogy a tulajdonába került, először tehát az óra megszerzését követő év elején leadott vagyonnyilatkozatában.

(Botka állítása szerint 2013-ban kapta feleségétől, tehát 2014-től kellett volna bevallania. Érdekesség, hogy a legutóbb, május 4-én módosított vagyonnyilatkozatában az inkriminált karóra mellett jelentősebb értékű vagyontárgyai között már a lakásbútorokat, háztartási eszközöket és könyveket is megemlíti – a szerk.)

Erről az óráról maga a polgármester is nyilatkozott már azóta, ahogy azt is elismerte, korábban

(2005-ben – a szerk.)

egy szomszédos terület megvásárlásával

(287 négyzetméterrel – a szerk.)

megnőtt a tulajdonában álló telek. Ezt a telket vagy teleknövekedést tehát a következő esztendőtől kezdve a vagyonnyilatkozata ingatlanokról szóló részében szerepeltetnie kellett volna” – mutatott rá. Rögzítsük még egyszer: ezek nem történtek meg, csak most, 2017 májusában írta bele Botka a bevallásba a teleknövekedést, az órát, valamint a lakásbútorokat, háztartási eszközöket és könyveket! A szakember az ügyben különösen furcsának minősítette Botka László azon magyarázatát, hogy nem tudta, mennyit ér egy Rolex óra, hiszen – közölte érdeklődésünkre – „az érték, illetve a jog nemismerete nem tekinthető mentesítő körülménynek”. „Azt azonban, hogy ez a magyarázat mennyiben tekinthető hitelt érdemlőnek, és esetleg felmerülhet-e, hogy tudta egy ilyen óra értékét, és azt szándékosan, tehát nem gondatlanságból hagyta ki a vagyonnyilatkozatából, egy nyomozó hatóság vizsgálhatná adott esetben, ha olyan körülmény merülne fel amely ezt indokolttá teszi” – tudtuk meg.

Lehet-e bűncselekményt elkövetni vagyonnyilatkozattal kapcsolatban?

Jogi szakértőnk ehhez kapcsolódóan leszögezte: „a vagyonnyilatkozat magánokiratnak minősül, amivel kapcsolatban akkor követnek el bűncselekményt, ha a leadott vagyonnyilatkozat valótlan (az abban feltüntetettek nem felelnek meg a valóságnak), és ezt a valótlanságot szándékosan, tudatosan valósítják meg.” Hozzátette még: a Btk. 345. § Hamis magánokirat felhasználása alapján aki szándékosan ad le valótlan vagyonnyilatkozatot, azzal kapcsolatban felmerülhet, hogy „jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál” és emiatt a vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hozzá kell azonban tenni azt is:

Ligeti Miklós

, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója

az Indexnek erről korábban úgy nyilatkozott,

politikusokkal szemben „a gyakorlatban szinte sosem vizsgálják a szándékosságot, mert jóhiszeműséget vagy legfeljebb gondatlanságot feltételeznek”. Hamarosan elválik, mindezek tükrében a Botka-saga jogi és/vagy politikai és/vagy kommunikációs síkon folytatódik tovább.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.