Az Európai Parlament a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben (FRISSÍTVE)

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

europai_unio_zaszlo

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben.

Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, az elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt.

A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve “rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve” Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.

A szövegben felszólítják a magyar kormányt a párbeszéd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a menekültügyi szabályok egyes elemeit, vonja vissza a civil szervezetekről szóló tervezetet, és függessze fel az új felsőoktatási törvényben megjelelt határidőket, nyilvánosan kötelezettséget vállalva rá, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) szabad intézményként Budapesten maradhat. A bizottságtól pedig azt kérik, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.

Az EP sérelmezi, hogy az utóbbi években “súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon, példaként említve a többi között a gyülekezés, az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságát, a kisebbségekhez tartozó személyek és a menekültek emberi jogait, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Mint írták, úgy vélik, hogy “a jelenlegi bizottsági megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”, ezért a “kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat”.

“Magyarország egyfajta teszt az EU számára, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi fenyegetésére és megsértésére” – fogalmaztak.

A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt egy másik, “enyhébbnek” számító határozati javaslatot nyújtott be a magyarországi helyzetről, a szociáldemokrata-liberális-zöldpárti-radikális baloldali tervezet elfogadása után azonban erről már nem szavazott a strasbourgi plenáris ülés.

A négypárti határozattervezetre más képviselőcsoportok tagjai közül is sokan átszavaztak. A 216 fős néppárti frakcióból 67-en támogatták a “szigorúbb” szöveget, 40-en pedig tartózkodtak a szavazáson.

Manfred Weber néppárti frakcióvezető a szavazás előtt közölte, pártja sem zárja ki a hetes cikk megindításának lehetőségét, amennyiben más nem vezet eredményre, de előbb lehetőséget kellene adni a magyar kormánynak egy tisztességes meghallgatásra. Szerinte “károkat okozhatna”, ha anélkül indulna meg az eljárás, hogy Budapest válaszolhatna a felmerült aggályokra.

Hozzátette, elvárják, hogy Magyarország haladéktalanul hajtsa végre a bizottság ajánlásait a felsőoktatási törvény módosításáról, az egyetemek bezárása ugyanis teljességgel elfogadhatatlan.

Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője aláhúzta: “lejárt a szavak ideje”, az EP-nek “kötelessége tenni valamit a magyarországi illiberális fordulattal szemben”. Orbán Viktor miniszterelnök “immár hét éve a demokrácia alapjainak lebontásán dolgozik” – mondta.

A szerdai szavazás dacára továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Magyarországgal szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba. Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell fogadnia az indoklással ellátott javaslatot, amelyben kezdeményezi az eljárást megindítását. Ehhez a leadott voksok több mint kétharmadára és a képviselők abszolút többségének támogatására lenne szükség az Európai Parlamentben. Ezután a tanács súlyozott szavazással, négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll a veszélye Magyarországon annak, hogy csorbulnak az EU alapértékei.

Ezt követően több lépcsőben több lehetőség is van a folyamat leállítására és felülvizsgálatára. A végső szankció az alapjogokat megsértő bármely tagállammal szemben az, hogy miután egyhangú megállapítást nyert, hogy sérti az alapértékeket, és ezt nem is orvosolja, a tanács úgy dönthet, hogy felfüggeszti az adott ország szerződésekből fakadó egyes jogait. Ezek között említi példaként az uniós szerződés a szavazati jog felfüggesztését, ami az adott ország ideiglenes kizárását jelenti a tanács döntéshozatalából.

A hetes cikk törvénybe foglalása óta még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja elutasítja a politikai támadást Magyarországgal szemben

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja felháborítónak nevezte az uniós parlament szerdai határozatát és elutasította az újabb politikai támadást Magyarországgal szemben. A többi magyar képviselőcsoport a Jobbik kivételével támogatta a határozatot.

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja közleményében kijelentette, a baloldali frakciók által beterjesztett, Magyarországot elítélő határozat célja az illegális bevándorlás Magyarországra kényszerítése.

Véleményük szerint a “valóságtól teljesen elrugaszkodott, számos torzítást tartalmazó szöveg” vizsgálatot kezdeményez, amelynek eredménye alkalmas lehet a jövő évben esedékes magyar országgyűlési választások befolyásolására, valamint a bevándorláspolitikával kapcsolatos nyomásgyakorlásra. A képviselők üdvözölték, hogy a “bevándorláspárti Soros György folyamatos nyomásgyakorlása” ellenére az Európai Parlament képviselőinek jelentős része nem támogatta a “baloldal hazug rágalmait” és csak kiegyensúlyozott vizsgálatot fogad el a vitatott kérdésekben.

Kijelentették, a magyar kormány nyitott a vitatott jogszabályokkal kapcsolatos párbeszédre az Európai Bizottsággal. Az illegális migrációt elutasító politikát azonban nem fogja feladni, mert a jövőben is csak a magyarok dönthetik el, kikkel élnek együtt Magyarország területén – hangsúlyozták.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában kijelentette: Európa erős szövetséges az “orbáni önkény” elleni harcban. A képviselő az “orbáni rezsim” leleplezése és európai elszigetelése szempontjából morális és politikai áttörésként értékelte az Európai Parlament állásfoglalását. Aláhúzta, az állásfoglalás rámutat a korrupcióval való összefonódásra, sürgetve, hogy az Európai Bizottság “nézzen jobban Orbánék körmére” az uniós pénzek elköltése terén.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményében kijelentette, az Európai Parlament határozatával Orbán Viktor és a Fidesz körül végérvényesen elfogyott a levegő Európában. “A következmények hosszú távon súlyosak is lehetnek Magyarország számára. Egy évünk arra, hogy még mielőtt durva szankciók születnek, eltakarítsuk az Orbán-kormányt és Magyarországot visszavezessük az európai útra” – fogalmazott a képviselő.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette az Európai Parlament megmutatta, hogy a képviselők többsége pártállástól függetlenül látja, hogy a magyar kormány rendszerszerűen és súlyosan sérti az Európai Unió alapértékeit, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamot. “A közös értékeken alapuló Európai Unióban nem látják szívesen azt, aki a saját hatalma érdekében minden értékeket semmibe vesz. A liberális demokrácia normáinak helyreállítása Magyarországon elsősorban a magyar polgárok érdeke, ezért a Demokratikus Koalíció teljes mértékben támogatja a ma elfogadott határozatot” – jelentette ki a képviselő.

Molnár Csaba, a DK EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette, “egész Európának elege van Orbánból, abból, hogy tönkre akarja tenni Magyarországot és Európát. Abból a politikából, amely csak lop, kiárusítja az országot az oroszoknak és el akarja hagyni Európát”. Véleménye szerint az unió annak az orbáni politikának akar véget vetni, amely miatt “ma több mint három millió magyar nyomorog, mindennap ötvenezer magyar gyerek éhezik”. Európa védi a magyar embereket a korrupt fideszes kormánnyal szemben, akik csak saját meggazdagodásukkal foglalkoznak – jelentette ki.

A Jobbik által delegált Balczó Zoltán független képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői elutasították az Európai Parlament 7. cikk elindításáról szóló állásfoglalását, amely eljárás végén Magyarországgal szemben súlyos szankciókat vezethetnek be. Elmondta, a Jobbik képviselői elfogadhatatlannak ítélték az Európai Néppárt által benyújtott indítványt is, amelyben a képviselőcsoport tagjai ugyancsak bírálták az eredményes határvédelem érdekében meghozott – a magyar Országgyűlésben a Jobbik által is támogatott – jogszabályokat.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy vélekedett, hogy az Európai Parlament döntésével világossá tette: nem lehet az unió alapértékeit semmibe venni. Kijelentette, a magyar kormány működése veszélyezteti az európai értékeket, veszélyt jelent az unióra és egész Európára nézve, szembefordul saját polgárainak többségével is. Az európai intézmények határozott fellépése gátat szabhat a demokratikus jogállam lebontásának – hangsúlyozta.

A Jobbik képviseletében mandátumot szerzett Morvai Krisztina független képviselő felszólalásában hangsúlyozta, az EP határozata kontraproduktív, hiszen minél jobban támadják Magyarországot, a magyarok annál jobban kiállnak mellette. Kijelentette, “a hazánk a miénk, mi döntjük el, hogy kivel szeretnénk együtt élni és nem kényszeríthetnek ránk idegen bevándorlókat”. Senki sem rossz ember attól, hogy a saját otthonába nem akar befogadni idegeneket az európai unió akarata ellenére sem – vélekedett a képviselő.

Fidesz: az uniós képviselők is Soros György “kottájából játszanak”

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az Európai Parlament (EP) szerdai határozata arról tanúskodik, hogy az uniós testületben ülő magyar baloldali képviselők is Soros György “kottájából játszanak”, ami szégyenletes és elítélendő.

Hidvéghi Balázs délutáni budapesti sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy a testület plenáris ülése a magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el, amelynek értelmében megkezdik az előkészítését a hetedik cikkely szerinti eljárás megindításának.

A kommunikációs igazgató üdvözölte, hogy a néppártiak többsége nem támogatta a jogszabálytervezetet, bár megjegyezte: egyesek közülük igen, amit annak tulajdonít a Fidesz, hogy az illegális bevándorlás kérdése megosztja Európát. Annak ellenére, hogy Soros György “személyesen lobbizott Magyarország ellen” Brüsszelben, a néppártiak nagyobbik része egy “józanabb” és visszafogottabb határozattervezetre szavazott – emelte ki.

Az EP Magyarországra akarja erőltetni a migrációt. A szavazás valódi tétje az illegális bevándorlás ügyében kifejtett nyomásgyakorlás volt, ennek azonban nem engednek – hangoztatta Hidvéghi Balázs. A néhány éve kiadott Tavares-jelentéssel párhuzamot vonva úgy fogalmazott, hogy a “Soros-jelentés” felháborító, és “hetet-havat” összehord a melegek jogaitól a demokráciáig, a lényege azonban egy újabb frontális támadás a magyar bevándorláspolitika ellen, amit elutasítanak. Növekszik a nyomás a kötelező betelepítési kvótákkal kapcsolatban – tette hozzá. A valóságtól elrugaszkodottnak nevezte a dokumentumot, amely szerinte sok torzítást tartalmaz.

Leszögezte: csak a magyarok dönthetik el, kivel akarnak együtt élni a saját hazájukban. A kormány nem változtatja meg a migrációval kapcsolatos álláspontját, továbbra is a magyarok érdekeit képviseli Brüsszelben.

A vizsgálat várhatóan mintegy fél évig tart majd, vagyis közvetlenül belenyúlik a jövő évi országgyűlési választások kampányába, így alkalmas lehet politikai nyomásgyakorlásra. Ez elfogadhatatlan, mert senki sem szólhat bele kívülről a választások kimenetelébe – ismertette a nagyobbik kormánypárt álláspontját.

Kérdésre hangsúlyozta, hogy nem most kezdődik párbeszéd – például a civilek és a CEU ügyében -, a kabinet mindig nyitott volt és lesz bármilyen vitás kérdés megtárgyalására. Úgy fogalmazott: hajlik rá, hogy azt mondja, hasonlóan súlytalan a dokumentum, mint a Tavares-jelentés volt. Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali képviselőcsoport együtt nyújtotta be.

Szijjártó: a Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés

A Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán arra, hogy az Európai Parlament (EP) a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben.

A miniszter az MTI-nek kifejtette: az európai intézmények egyértelműen nem tudják elfogadni azt, hogy Magyarország kormánya minden nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére olyan migrációs politikát folytat, amelyben kizárólag Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt.

Egy korábbi, a magyar kormányzatot elmarasztaló jelentést jegyző portugál zöldpárti EP-képviselőre utalva úgy vélte, a mostani európai parlamenti szavazás “gyakorlatilag egy Tavares-jelentés helyett egy Soros-jelentésről szólt, Soros György hálózatának egy újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben”.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: teljesen mindegy, hogy “milyen nyomást akarnak ránk gyakorolni”, teljesen mindegy, hogy milyen jelentéseket fogadtatnak el az EP-vel, a magyar kormány csak Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt. Mindenki biztos lehet abban, hogy “Magyarországra egyetlen egy illegális bevándorló sem teheti be a lábát” – jelentette ki a külügyminiszter.

MSZP: Európának elege van abból, amit a kormány tesz

Az MSZP elnöke szerint az Európai Parlament (EP) szerdai határozat egyértelműen jelzi, hogy Európának elege van abból, amit a magyar kormány tesz.

Molnár Gyula a döntésre reagálva budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy néhány nappal az uniós csatlakozás 13 évfordulója után a magyar kormány Európa “szégyenpadjára próbálja húzni” az országot.

Az Európai Parlament magyar kormánynak szóló üzenete egyértelmű és világos, az a demokráciaellenes döntések, a civilekről szóló törvény, a szabad egyetemek elleni támadás miatt született – közölte.

A politikus leszögezte, hogy a szavazás nem Magyarországról, hanem a kormányról szólt. Nem jelenti azt, hogy megszűnt volna az ország uniós tagsága, de elindult a szavazati jog felfüggesztésének folyamata, ami példátlan történelmi helyzet – fogalmazott Molnár Gyula. Hozzátette, hogy a döntést nem Brüsszel, nem Soros György, hanem a jobboldali szavazatokkal is támogatott Európai Parlament hozta meg.

A határozat nem jelent semmilyen gazdasági szankciót, rövid távon semmilyen kárt nem okoz a magyar embereknek – hívta fel a figyelmet.

A pártelnök kijelentette: innentől kezdve a 2018-as választások tétje, az, hogy “Orbán Viktor, vagy Európa”. Az MSZP le akarja váltani a kormányt és Európában szeretne maradni – tette hozzá.

DK: ha Orbán marad, az ország elbúcsúzhat az uniós tagságától

A DK szerint ha Orbán Viktor miniszterelnök a jövő évi választás után is a helyén marad, akkor az ország elbúcsúzhat az uniós tagságától. A párt szóvivője ezzel az Európai Parlament (EP) szerdai határozatára reagált.

Gréczy Zsolt sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Orbán Viktornak mára már nem maradt támogatója Európában. Ezt azzal magyarázta, hogy a határozat elfogadását a Fidesz pártcsaládjához tartozó EP-képviselők is támogatták.

A fideszes politikusok azt fogják “hazudni”, hogy megtámadták a magyar embereket, de ez nem igaz, az EP-képviselőknek azért van elegük Orbán Viktorból, mert szeretik Magyarországot és “már nem tudják tétlenül nézni ezt a rombolást” – közölte a szóvivő. Nem csak az uniónak, de a jóérzésű magyaroknak is elegük van abból a politikából, amelyik “csal, lop, kiárusítja az országot az oroszoknak, el akarja hagyni Európát, egyetemeket zárat be és civil szervezeteket vegzál” – tette hozzá.

A történelem válaszút elé állította a magyarokat, vagy Orbán Viktor, vagy Európa. A DK Európát, az európai Magyarországot, az európai életet választja – összegzett Gréczy Zsolt.

Szakértők: politikai támadás áll az EP határozata mögött, valószínűtlen, hogy jogi következménye legyen

Az Alapjogokért Központ és a Századvég Alapítvány elemzői szerint politikai támadás áll az Európai Parlament (EP) Magyarországgal kapcsolatos szerdai határozata mögött, de szinte semmi esély nincs arra, hogy jogi következménye legyen.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában azt mondta: a mostani dokumentum, illetve a Tavares-jelentés között nem nehéz észrevenni a párhuzamot, mivel mindkettő politikai indíttatású.

Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője a műsorban azt hangsúlyozta: ugyanúgy baloldali frakciók kezdeményezték a mostani határozatot, mint négy éve a Tavares-jelentést, a motivációk azonosak. Szerinte amiatt durvább a mostani határozat, hogy négy éve még “félszegek” voltak a kezdeményezők, nem voltak biztosak abban, szabad-e elítélnie egy országot az Európai Parlament egy részének, most azonban már vállalják a kirekesztést.

Kovács István szerint a határozat vagy a parlamenti kétharmados, vagy a tanácsi négyötödös küszöbnél fog elbukni.

Mivel Lánczi Tamás szerint nulla százalék a valószínűsége annak, hogy a hetedik cikkely szerinti eljárás meginduljon Magyarország ellen, érthetetlen, miért asszisztáltak ehhez magyar ellenzéki képviselők, mint fogalmazott, mindössze arra adhatott alkalmat, hogy hallassák a hangjukat.

Kovács István ugyancsak arról beszélt, hogy nem látja, hogyan tudnának profitálni az ellenzéki pártok a határozat elfogadásából, mivel aligha vállalnák, hogy a nemzeti érdekekkel ellentétben cselekedtek.

Lánczi Tamás szerint a határozatban lényegében azt fogalmazzák meg, hogy Magyarország nyissa meg a határait, s ha azt vizsgáljuk – mondta -, hogy ki az a politikai szereplő, aki ezt támogatja, akkor “Soros Györgyig juthatunk”. Hozzátette: az ellenzéki pártok Soros György “küldetését” hajtják végre, még akkor is, ha ezzel szavazatokat vesztenek.

Kovács István szerint kicsi az esély, hogy bármelyik ellenzéki párt kormányt tudna alakítani jövőre: pénzre van szükségük, például külföldről, ehhez azonban “küldetéseket” kell teljesíteniük.

Lánczi Tamás szerint a határok megnyitása és a kényszerbetelepítés Magyarországra erőltetése áll a háttérben, amelyet a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civilek kérdéskörébe “csomagoltak”.

Kovács István arra is kitért, hogy “egyre több tüntetés következhet”, a mostani határozat ugyanis “egy állomás” a választásokhoz vezető úton.

Deutsch Tamás: felháborító az EP-határozat tartalma

Felháborítónak nevezte az Európai Parlament (EP) által szerdán elfogadott határozati javaslat tartalmát Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő. Az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: az európai baloldal célja nyomásgyakorlás a magyar kormányra a bevándorláspolitikában, s hogy a jövő évi magyarországi választásokon a baloldali, liberális ellenzéket segítse.

A kormánypárti politikus szerint az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt a nyomásgyakorlás, hogy a magyar kormány változtasson a kötelező kvóta elutasításával kapcsolatos álláspontján. Az EP négy baloldali frakciója által benyújtott határozati javaslat is ebbe a folyamatba illeszkedik – jegyezte meg.

Deutsch Tamás felháborodását fejezte ki, hogy “a Magyarország elleni támadásban” – a határozati javaslat elkészítésében való aktív részvétellel, illetve a határozati javaslat megszavazásával – a magyar baloldali európai parlamenti képviselők is részt vettek. Elmondta: a javaslatban “a valósággal köszönőviszonyban sem lévő állítások sorozatát” fogalmazták meg.

Példaként említette, hogy a szövegben úgy hivatkoznak “H. Ahmed nevű illegális bevándorlóra”, mint aki azért kapott tízéves börtönbüntetést, mert “a kedélyek csillapítása érdekében” megafonba beszélt és három dolgot dobott a magyar határőrökre. Ezzel szemben felvételek bizonyítják, hogy a férfi a magyar rendvédelmi szervek ellen “durván, agresszíven” fellépő illegális bevándorlók tömegét továbbhergelte, s többször arra szólította fel őket: erőszakkal törjék át a határt, és követ, dorongot dobott a rendőrök felé. Ez súlyos, köztörvényes bűncselekmény – fűzte hozzá, utalva arra, hogy a röszkei közúti átkelőnél a 2015 szeptemberében történt tömegzavargás során elkövetett terrorcselekmény bűntette miatt első fokon tíz év börtönre ítélték a férfit.

Kitért arra is: “különböző jóslatok” jelentek meg arról, hogy az európai néppárti képviselők hogyan fognak szavazni. Ehhez képest “bármekkora volt a nyomás”, a néppárti politikusok közül csak néhányan támogatták a javaslatot, 135-en viszont nem.

Közölte: ez a javaslat arra szólítja fel az EP állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarország jogállami helyzetéről. A több évvel ezelőtt készült Tavares-jelentést “most egy Soros-jelentés követi” – fogalmazott a politikus.

Deutsch Tamás szerint az európai baloldal a Magyarország elleni támadásokkal két célt kíván elérni: az egyik, hogy képviselje bevándorláspárti álláspontját, a másik pedig, hogy “a nem túl izmos állapotban lévő magyar baloldali liberális ellenzéki erőknek” adjon támogatást. Most ugyanis elindul egy féléves folyamat, a bizottsági jelentés éppen a magyarországi választási kampány közepére fog elkészülni – jegyezte meg, hozzátéve: ugyanez volt a forgatókönyv a 2014-es választások idején is, de akkor “sem járt sikerrel és most sem fog”.

Leszögezte azt is: a magyar kormány többször jelezte, ha az Európai Bizottságnak kifogása, észrevétele van a jogállami kérdésekben Magyarországon hozott döntéseket illetően, ahogy eddig, a továbbiakban is kész a párbeszédre.

Előző sztori

Középpontban a gyermek boldogulása – V. ÁGOTA® Országos Gyermekvédelmi Konferencia

Default thumbnail
Következő sztori

Fidesz: Botka hiteltelen, mert ő is megszavazta az egyhavi nyugdíj elvételét

Legutóbbi hasonló cikkek